Együtt vagy külön? – egy dékán az orvosképzésről
A felsőoktatási államtitkár által jelzett fejlesztési elképzelésekhez, s azok túl is az orvosképzés (újra)önállósításáról folyó vitához szól hozzá a Magyar Időkben a pécsi orvoskar dékánja.
- Költenek az orvosképzésre: kedvet csinálnak a külföldi hallgatóknak
- Újabb voks az orvosegyetemek leválasztására
- Reagáltak a rektorok, az orvoskarok csokorba szedésének ötletére
- Ha menne az orvoskar, menne a pénz?
- Zombor: „... egy nagy orvosegyetemre lenne szükség”
- Újraindulhat a vita az orvosegyetemek önállósításáról
- Pécsett olthatatlan a válási vágy
- Lehet-e még az orvoskarból orvosegyetem?
„Az adminisztratív bilincsekben továbbélő nagy egyetemek nem tudják kihasználni a lehetőségeiket - írja dr. Miseta Attila. - Ennek részei a túl nagy üzemméret, rendkívül eltérő profilok miatti bonyolult érdekegyeztetési mechanizmusok, valamint a már említett túlbonyolított adminisztráció, ami lehet, hogy véd a visszaélésektől, de önmagában akkora gazdálkodási és működésbeli terhet jelent, hogy ez a fajta védelem már valószínűleg többe kerül, mit az a feltételezett kár, ami ellen véd. Önálló orvosegyetemek, vagy maradjon a jelenlegi struktúra? Az ördög a részletekben rejlik, s ahogy arra az államtitkár utalt, vannak pró és kontra érvek is. Egy bizonyos, a kisebb üzemméretnek és a homogén feladatcsoportnak komoly előnyei vannak. Természetesen a nagy egyetemi struktúrán belül is megoldható a feladat, de a szakmai kompetenciákat és a gazdálkodási döntéseket nem helyes külön csatornán kezelni. Ezért a nagyfokú szakmai és gazdasági önállósággal ellátott egység (Medical School) egy külföldön működő alternatív megoldást jelenthet” – olvasható a magyaridok.hu-n.
