Egyre többen keresnék a gyógyulást külföldön
Már nemcsak a hazai magánegészségügy térnyeréséről beszélhetünk, hanem arról is, hogy egyre többen választanák a külföldi gyógykezelést – derült ki az NN Biztosító kutatásából. A 18-69 éves korosztály 67 százalékaszerint segítséget jelentene a külföldi gyógykezelés egy súlyos betegség esetén, és különösen a fiatalabbak, főleg a Z-generáció nyitott erre. A kutatás azt is megválaszolta, miért vonzó a külhoni gyógyulás lehetősége.
A Magyarországon élő 18–69 éves internethasználók 67 százaléka gondolja jó lehetőségnek, ebből 28 százalék kifejezetten nagy segítségnektartaná a külföldi kezelések elérhetőségét az NN Biztosító kutatása* szerint. A felmérésben részt vevő válaszadók mindössze 14 százaléka utasítja el teljesen annak gondolatát, hogy az ország határain kívül gyógyuljon.
Miért mennének külföldre a magyar betegek?
A hazai egészségügyi ellátással szemben a legnagyobb előnyt a külföldi (javarészt nyugati országokban elérhető), fejlettebb technológia és a kórházak korszerű felszereltsége jelenti, amit közel minden második válaszadó (48%) említett. Sokan az innovatív, Magyarországon még nem elérhető terápiák miatt (39%) választanák a külföldi gyógykezelést, míg a válaszadók 29 százaléka azt hangsúlyozta, hogy külföldön nagyobb a tapasztalat bizonyos ritka betegségekkel kapcsolatban.
Súlyos félelmek
A külföldi gyógykezelés iránti nyitottság azzal párosul, hogy a magyar felnőttek 83 százaléka tart attól, hogy a következő 10–15 évben súlyos betegséggel kell szembenéznie. A legnagyobb félelmeket a daganatos betegségek (47%), a szív- és érrendszeri problémák (39%) és a mozgásszervi panaszok (35%) váltják ki. Akik már átestek valamilyen komolyabb betegségen, a kutatásban arról számoltak be, hogy a kezelésük, felépülésük nemcsak testi és lelki, hanem anyagi szempontból is súlyosan megterhelő volt: átlagosan 505 ezer forint közvetlen kiadással és további 610 ezer forint jövedelemkieséssel kellett a súlyos betegség ideje alatt számolniuk.
Akadályok
Bár sokan a külföldi kezelésekben látnák a gyógyuláshoz vezető biztosabb utat, a tetemes költség mellett bizonyos gyakorlati nehézségekis felmerülnek a külhoni ellátás lehetőségével kapcsolatban. A leggyakrabban felmerülő akadályt a megkérdezettek körében a kontrollvizsgálatokkal összefüggő többszöri utazás (40%) jelenti, amit anyelvi és kommunikációs akadályok(37%), az utazással járó megterhelésés kockázat (34%), az adminisztrációs bonyodalmak (32%) és az utógondozás nehézkessége (30%) követnek.
Az aggasztó egészségügyi statisztikákat és az egyre erősödő igényt látva teljesen új egészségbiztosítási termékekre van szükség az egészségbiztosítási piacon is. Már nemcsak a hazai magánellátás finanszírozására, hanem egyes súlyos betegségek esetén a külföldi gyógykezelésre szóló szolgáltatások iránt is egyre nagyobb a kereslet legyen szó rosszindulatú daganatos betegség kórházi kezeléséről, szívműtétről, idegsebészeti műtétről vagy épp élődonoros szervátültetésről. Az ilyen szolgáltatásfinanszírozó egészségbiztosítás választ ad a legfőbb aggályokra: fedezni tudja a kezelésés utazás költségeit, leveszi a szervezési és adminisztratív terheket is a biztosított válláról, sőt, a nyelvtudás hiánya sem lehet akadálya a gyógyulásnak – mondja Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Amikor mégis külföld
A kisebb, gyorsan kezelhető problémák esetén a többség, a kutatás szerint, maradna az állami egészségügyben(65%). Az állami egészségügy kihívásai miatt a magánegészségügy egyre népszerűbb idehaza is, a magánellátást főleg diagnosztikai vizsgálatokra (51%) és kisebb műtétekre (45%) vennék igénybe. A külföldi gyógykezelés viszont akkor kerül előtérbe, amikor nagyobb műtétekről (11%) vagy súlyos, hosszabb lefolyású betegségekről (19%) van szó – vagyis amikor minden esély számít a gyógyulásra.
* A kutatás az NN Biztosító megbízásából készült. A felmérés reprezentatív a 18-69 éves magyar internetező felnőtt lakosságra nézve, nem, kor, iskolai végzettség, lakóhely és régió szerint. Az adatgyűjtés 2025 februárjában zajlott, 1000 fő részvételével online.
