Egyetemes elvonás - a pénz az iskoláknál marad
A kormány megvonja a legjobban fizetett egyetemi és főiskolai vezetők sokmilliós bérét. A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma egy reggeli lapinformációt erősített meg a MedicalOnline-nak.
Havi bruttó 57,06 millió, azaz évi 684 millió forintot kap összesen a 29 államilag támogatott egyetem és főiskola vezetője – írja a keddi Blikk. Az intézmények első embereinek bére 750 ezertől 3,5 millióig terjed. A lista első helyén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor áll, közel 3,5 milliós jövedelmével, a Semmelweis Egyetem vezetője, Tulassay Tivadar 2,7 milliós jövedelmével a 4. helyezett.
A rektorpénzek ügye tavaly július óta húzódik, akkor derült ugyanis ki, hogy Solti László, a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE) igazgatója csillagászati fizetése mellett 14 milliós prémiumot is felvehetett. A lap ekkor felszólította az állami oktatási intézmények vezetőit, hogy hozzák nyilvánosságra béreiket. A titkolózás ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és Bodoky Tamás újságíró indított pert: a bíróság pedig ezügyben is az egyéb állami vállalatokhoz hasonlóan döntött: a fizetést közérdekű adatként kezeli, mivel az intézmények állami pénzből is gazdálkodnak, így a vezetőket állami forintokból fizetik.
Mindezek ellenére a lap által közölt adatokat nem az intézmények, hanem Réthelyi Miklós miniszter hozta nyilvánosságra.
A rektoroknál is lesz bérplafon
A cikk kapcsán a MedicalOnline a Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól megtudta, az Orbán Viktor által bejelentett 29 pontos akcióterv – melynek egyik eleme a bérplafon bevezetése - érinti majd az állami felsőoktatási intézményeket is. Az oktatási államtitkárság álláspontja szerint ez a tény nem fenyegeti a képzés minőségét, ugyanis mint mondják, a közzétett állami egyetemek és főiskolák rektorainak hozzávetőlegesen egyharmada van a 2 millió forintos határ fölött, és a korlátozás feltételezhetően nem fogja érinteni a professzori vagy akadémikusi léttel összefüggő személyes teljesítményekkel együtt járó juttatásokat. „Tapasztalatunk szerint a rektori megbízás elnyerését nem az illetmény összege, hanem a társadalmi presztízs és intézményi bizalom motiválja” – mondja Szövényi Zsolt, a felsőoktatási főosztályvezető.
Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy a megvont pénzeket más formában, más címen juttatják majd a dolgozóknak az intézmények, a főosztályvezető úgy reagált: „A mai szabályozás szerint a rektori illetményre az egyetem gazdasági tanácsa tesz javaslatot, és az összeget a miniszter hagyja jóvá. A jogkövető magatartás a személyt és a testületeket is köti, és jogsérelem esetén a szankcionálás fenntartói kötelezettség.”
A bérek átalakításával kapcsolatos összegek későbbi felhasználására vonatkozóan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a rektori illetmények változásával a felsőoktatási intézményektől nem vonnak el személyi juttatást – az intézményi bérpolitikáról az autonómia keretében az egyetemi és főiskolai testületek döntenek, és ha van ilyen, akkor a felszabaduló forrásokról is. Arról, hogy mely egészségügyi intézmények vezetőit érintheti a tervezett bérplafon bevezetése, jelenleg nincs információja a minisztériumnak. Álláspontjuk szerint bármilyen vizsgálat, kutatás csak a jogi szabályozást követően a jogszabály biztosította keretek között tervezhető.
