Egészségügyi Fogyasztói Index: utolsók között vagyunk
Magyarország egyértelműen a sereghajtók közé tartozik az európai országok egészségügyét rangsoroló legújabb listán, közli a Napi.hu.
Stabilan a sereghajtók között szerepel Magyarország az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) 2017-es rangsorában, a 35 országot tartalmazó listán már csak Románia, Bulgária, Görögország és Litvánia produkált rosszabb eredményt. A tavaly még hátrébb álló lengyelek immár a magyar pontszámmal azonos értéket értek el, azaz 584 pontot az ezerből, derül ki a hétfőn közzétett adatokból. Az éllovas változatlanul Hollandia 924 ponttal, második Svájc 898-cal, a 2017-es top háromban a tavalyi Norvégia helyet azonban Dánia szerepel 864 ponttal.
A 2005-ben indult EHCI felmérés 35 európai ország egészségügyi rendszerét értékeli 6 fő szempont, ezen belül 46 indikátor segítségével.
Az elmúlt években úgy tűnik, ezek a kormányok nem országaik optimális működésére fókuszálnak, hanem a sajtószabadság korlátozására, az igazságszolgáltatás politikai befolyás alá vonására, vagy a menekültek visszaszorítására. Az EHCI eddigi története alatt a két ország a reformokról folytatott folyamatos vitái dacára nagyon kis előrehaladást ért el, ennél a lakosság és az egészségügyi szakma többet érdemel, áll a jelentésben.
A betegjogok érvényesülése területét 10 indikátorral vizsgálja az EHCI, ebből Magyarország két területen ért el zöld, azaz megfelelő minősítést: a saját betegadatokhoz való hozzáférés és az online foglalás lehetősége tartozik ide, míg pirossal (elégtelen színvonalú) jelölték a betegszervezetek bevonását, a jószolgálati orvosok nyilvántartását és a szolgáltatók minősítését. Az összesített magyar pontszám 79, az e téren legtöbbet elérő hollandok és norvégok 125 pontot gyűjtöttek.
Az ellátáshoz való hozzáférést 6 indikátor jellemzi, ebből két magyar kapott pirosat: a rákterápiák 21 nap alatti elérhetősége, és a 7 napnál hamarabb hozzáférhető CT vizsgálatok területe tartozik ide, míg a háziorvos aznapi elérhetősége az egyedüli zöld, azaz megfelelő minősítésű. A magyar összpontszám 138 szemben a legjobb svájci és szlovák 225 ponttal.
A betegellátás eredményességét 9 indikátor jellemzi, közte a szívinfarktus és a sztrók 30 napos halálozási rátája, a csecsemőhalandóság, a rákbetegség túlélése, a potenciálisan elvesztett életévek, a kórházi fertőzések és az abortuszok száma szerepelnek. Négy magyar mutató is "hibalistás", pirossal világít a szívhalál és a rákbetegség túlélése, a kórházi fertőzések és az abortuszok száma. Az összesített magyar pontszám 156, a két top teljesítő Norvégia és Finnország 289 ponttal.
A közfinanszírozott egészségügy bőkezűségét (a szolgáltatások széleskörűsége), az ellátórendszer finanszírozottságát jelző 8 indikátorból 3 magyar pirossal jelzett: a magyar egészségügy finanszírozási háttere (a közfinanszírozás a teljes egészségügyi büdzsé 67 százalékát fedezi), a hálapénz jelenléte és a császármetszések aránya. A magyar egészségügy e téren 78 pontot szedett össze, míg az éllovasok, Hollandia és Svédország 125 pontot teljesítettek.
A betegségmegelőzést leíró 7 almutatóból 2 magyar kapott pirosat, az alkoholfogyasztásból és a magas vérnyomásból eredő gondokat sorolták ide, az összpontszám 89, a legjobb adat, 129 pont Norvégiáé.
A gyógyszerellátás 6 indikátorából csaknem az összes magyar pirosat kapott, egyedül az antibiotikum használatot minősítette az index megfelelőnek. A legjobbak (holland és német ellátás) 89 pontjával szemben a magyar összpontszám 44.
A teljes jelentés itt olvasható.
