Egészségtérképek kistérségeknek

Utoljára 2003-ból vannak reprezentatív, az egész országra kiterjedő adatok a lakosság egészségi állapotáról, az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF) jóvoltából. Ennek eredményei az egyes megyékre, régiókra nézve szolgáltattak információt, arra azonban már nem (voltak) alkalmasak, hogy a kistérségek konkrét problémáit is megmutassák. A szaktárca és az Országos Alapellátási Intézet faluszűrési programja megteremtette azt az igényt, hogy a kistérségekben is szakszerű egészségtérkép készüljön, az ehhez szükséges összefogás koordinálását azonban az állami szervek nem tudták magukra vállalni. E folyamatok támogatására alakult meg az EgészségPorta Egyesület, amely az állami szervekkel közösen Partnerség az Egészségért elnevezéssel pályázatot hirdetett. Az eredetileg több mint 50 kistérségből 17-en volt alkalmas a munka elvégzésére, s végül nyolcban készült el az a felmérés, amely képet ad az adott kistérségben élők egészségi állapotáról, egészségmagatartásáról, szociális helyzetéről, szűrési aktivitásáról, s arra is választ keres, hogy az adott térségben miért nem veszik igénybe a szűrési lehetőségeket.
Az aszódi, gyulai, pannonhalmi, tamási, tiszavasvári kistérségben, továbbá a Szuhavölgye településein, a Palotás és Csengőd mikrotérségben elvégzett, úgynevezett MikroLEF program tapasztalait május 16-án osztották meg egymással a szakemberek. Bényi Mária, az OSZMK osztályvezetőjének adatai szerint a keresztmetszeti vizsgálatból egyebek között kiderül: a vizsgált térségek közül magas vérnyomással a tamási, palotási, tiszavasvári és szuhavölgyi kistérségben küzdenek a legtöbben (a lakosság mintegy 35-37 százaléka), a legkevesebbeknek pedig a pannonhalmi kistérségben okoz ez problémát (mintegy 7 százalék), de sok helyütt ez a gond már a középkorosztályban megjelenik. Ugyancsak Pannonhalma környékén élnek a legkevesebben magas koleszterinszinttel (kevesebb, mint 10 százalék), míg Csengőd és Gyula térségében ez az arány 20 százalék körüli. A nyolc térségben összességében 7-11 százalék a cukorbetegek aránya. A kórral a palotási és a gyulai kistérségben küzdenek leginkább, Csengőd környékén a diabétesz azonban kevésbé gyakori, bár ott is mintegy 7 százalékban fordul elő. Érdemes megjegyezni, hogy szinte mind a nyolc kistérségben ez a betegség a 35-64 éveseknek már mintegy 10 százalékát érinti. Bényi Mária kiemelte a depresszióval és szorongással kapcsolatos adatokat is, mert szerinte még mindig nem beszélünk e problémákról eleget. A feldolgozott kérdőívekből (is) kiderül, hogy sokkal nagyobb arányú a nők körében a depresszió, a gyulai kistérségben például eléri a 25 százalékot, a csengődiben a 22-t, de a férfiaknál is több helyütt meghaladja a tíz százalékot.
Érdekes megállapítása jutott a MikroLEF a szűrésekkel kapcsolatban is. Az általános kérdésekből kiderült, hogy a mellszűrést mindenütt komolyabban veszik, mint a méhnyakrák-szűrést, amelyre a hölgyek 8-12 százaléka ment el – előbbire azonban több meghívót is küldtek a szakemberek. Ha azonban már arra keresték a választ, miért mellőzték a nők a vizsgálatot, sokkal differenciáltabb lett a kép. Kiderült, hogy a legtöbb „nem fontos” választ tiszvasvári, illetve palotási körzetben (mintegy 26-26 százalék) adták, ám e mellett magas arányban választottak a felmérésben részt vevők olyan kategóriákat is, minthogy „nincs ideje” (a tiszavasvári kistérségben így válaszolt a nők 33 százaléka, a tamásiban 28, a gyulai kistérségben pedig 26 százaléka), már műtötték, illetve előtte járt már szűrővizsgálaton. Ez utóbbi kategóriát jelölte meg a pannonhalmi térségben élők 45, a szuhavölgyiek 35 százaléka.
A felmérés szerint a lakosság negyede egyáltalán nem jelenik meg a háziorvosnál (az alapellátásból származó adatok tehát legfeljebb a lakosság 75 százalékára vonatkoztathatók!), miként fogorvost és üzemorvost is csak kevesen keresnek fel. Minden kistérségben a férfiak legalább 60, a nők legalább 50 százaléka kerülte el a fogorvosi ellenőrzést (de a tamási területen a férfiak mintegy 80 százaléka!), míg a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot átlag 50-60 százalékban nem látogatták meg egy évben egyszer sem.
A felmérés nagy érdeme, hogy bár egyelőre semmilyen vizsgálattal sem összevethető, segítségével az adott településeken a helyben leginkább jellemző problémákra tudnak odafigyelni az önkormányzatok, amelyhez különféle programok felajánlásával segítséget is kaphatnak a szakemberektől.

Köbli Anikó