Egészségre, betegségre is jusson
Az egészségre és a betegségre lényegesen többet költünk nyugdíjasként, nem mindegy, hogy lesz-e rá elég tartalék. Az azenpenzem.hu tanácsai.
Nyugdíj után a legnagyobb növekedést a kiadások között az egészségre/betegségre fordított összeg jelenti majd, az erre fordított kiadások döntő része ugyanis idős korban, életünk utolsó éveiben jelentkezik – írja az Az Én Pénzem. A háziorvosi diagnózisok számának alakulásában jól látható, hogy 60 éves kor felett drasztikusan megugrik az egy főre jutó orvos-beteg találkozások számának éves átlaga, ami jól mutatja az egészségi problémák szaporodását. Az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) 2014-es adatai szerint, míg 60 éves kor alatt csak 8,7 diagnózis jut évente átlagosan egy főre, addig 60 éves kor felett ez a szám már 33,5-ra nő.
A háziorvosi statisztikákból egyébként az látszik, hogy már 50 éves korban elkezd nőni az átlagos diagnózisok száma; míg 40 és 49 éves kor között 8,4, addig 50 és 59 éves kor között már 16,9, 60 és 69 éves kor között 26,5, ugyanakkor 70 és 79 éves kor között már 37,5, 80 éves kor felett pedig 46,6 lesz. Mindezzel együtt drasztikusan nőnek a kiadások is a különféle gyógyszerekre és kezelésekre.
Egyre több szakértő kongatja a vészharangot azzal kapcsolatban, hogy a „nyugdíjbomba” nemcsak a nyugdíjbiztosítási rendszert, hanem az egészségügyi rendszert is veszélyezteti. Mivel az elöregedő társadalomban egyre kevesebben fizetnek járulékot, és egyre nő az idősek száma, az egészségügynek is fel kell készülnie arra, hogy drasztikusan megugrik a kiadás csökkenő bevételek mellett. Ilyen körülmények között valós lehet a veszély, hogy a magas fejlesztési költségű, drága gyógyszerek a betegek számára kevésbé lesznek elérhetőek tb-finanszírozással. Marad tehát majd a saját zseb, és várhatóan nőni fog a tb-támogatás nélküli gyógyszerek száma is. Ha a nyugdíjból nem lehet majd kifizetni az egészség/betegség kiadásait, akkor tartalékokhoz kell nyúlni.
Jelenleg három, az állam által támogatott nyugdíjcélú megtakarítást választhatnak az öngondoskodók: önkéntes nyugdíjpénztárat, nyugdíjbiztosítást és nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ). Mindegyik másfajta módon működik, éppen ezért más típusú megtakarítónak ajánlható.
Mint Juhos András, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) életbiztosítási tagozatának elnöke a portálnak elmondta: a nyugdíjbiztosítás abban különbözik jelentősen a másik két nyugdíjcélú megtakarítási formától, hogy kockázati életbiztosítási elemet és további, rokkantság esetén is fizető kockázati biztosítási elemet is tartalmaz. Kiegészítő biztosításokat is lehet kötni hozzá, így például egészségbiztosítást is. Az egészség- vagy betegségbiztosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy hamarabb kiderüljön egy-egy súlyos betegség, amit időben diagnosztizálva még gyógyítani lehet. Segítségével gyorsabban hozzáférhetőek a diagnosztikai eljárások, elérhetővé válhatnak a külföldi gyógykezelések. Az összegbiztosítások pedig egy-egy betegség vagy műtét során pénzösszeggel segítik a gyógyulást.
