Csökken az egészségügyiek jövedelme?
Egyelőre bizonytalanul állnak az egészségügyi intézmények vezetői a kormány által tervezett adóintézkedések előtt. Szakértők szerint jelentős mértékű béremelésre lenne szükség az ágazatban ahhoz, hogy az egykulcsos jövedelemadó bevezetése ne okozza a nettó keresetek csökkenését.
A szegényebbek még szegényebbek lesznek?
A kormány két év alatt egységesen 16 százalékos személyi jövedelemadó- (szja) kulcsot kíván bevezetni, az emiatt kieső 300 milliárd forintot pedig az adójóváírás megszüntetésével pótolnák. A miniszterelnök által bejelentett akciótervben ugyan nem szerepelt, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter több fórumon is közölte, hogy jövőre eltörölnék a szuperbruttósítást (vagyis a munkáltatói járulékok már nem növelnék az adóalapot). Szakértői számításokból egyértelműen kiderül, hogy változatlan bruttó keresetek mellett ezek az intézkedések az átlagon felüli jövedelműeknek kedveznének, az átlagos vagy annál alacsonyabb keresetűek nettó bére viszont csök kenne. Havi bruttó 230 ezer forint jövedelemig kevesebbet vihetnének haza a munkavállalók, mint jelenleg. Az a fölötti kereseteknél viszont egyre nagyobb lenne a nettó bérnyereség (lásd ábránkat és a kapcsolódó fájlban levő táblázatot, amelyből kiszámíthatja bére várható változását). Különösen rosszul járnának a minimálbéren foglalkoztatottak, akiknek jelenleg havonta alig több mint ezer forint adót kell fizetniük: 16 százalékos adókulcs mellett, az adójóváírás és a szuperbruttósítás megszüntetése után havi 12 ezer forint lenne az adóterhük.
Az ígéret szép szó… A kormány azt ígéri, hogy senkinek sem csökken majd a nettó keresete. Ehhez azonban első lépésként a jelenlegi havi 73 500 forintos minimálbért 90 000 forintra kellene felemelni – számol Hanti Erzsébet, az MSZOSZ szakértője. A felsőbb jövedelmi kategóriákban – havi bruttó 230 ezer forintig – is jelentős kiigazításra lenne szükség csak a növekvő adóterhek ellentételezéséhez. Nem beszélve arról, hogy enyhíteni kellene a minimálbér lényeges emelése miatt kialakuló bérfeszültségeket.
Nehezíti a számolást, hogy a tervek szerint a gyermekek eltartásával és nevelésével kapcsolatos költségeket le lehetne vonni a személyi jövedelemadó alapjából. Ennek részletei azonban még eléggé homályosak. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára az Info Rádióban annyit árult el, hogy lesznek olyan jövedelmek, amelyek nem tartoznak az adórendszer hatálya alá.
Hiperérzékeny ágazat
Az új adórendszer bevezetése különösen érzékenyen érinti az egészségügyben foglal- koztatottakat. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint az év első négy hónapjában átlagosan havi bruttó 154 291 forintot kerestek a humán-egészségügyi, illetve szociális területen dolgozók. (Ez jelentősen elmarad a költségvetési szféra egészére jellemző 209 550 forintos havi bruttó átlagkeresettől.) A szellemi foglalkozásúak bruttó átlagjövedelme 183 978 forint, a fizikai tevékenységet végzőké pedig 102 037 forint volt. Mindezek alapján az egészségügyi, szociális területen dolgozók zömének fizetése a korábban említett havi bruttó 230 ezer forint alatt van, tehát kompenzáció nélkül rosszul járnának a tervezett adórendszerrel.
A miniszterelnöki bejelentés egyfelől aggodalmat kelthet, másfelől viszont előremutató lépés – vélekedik dr. Velkey György, a Bethesda Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség jelölt elnöke. Nagy jelentősége van annak, milyen ütemezésben kívánja bevezetni a kormány az új adórendszert, s jut-e több pénz az ágazatnak. Ennek a fedezete lehet a bankoktól beszedett adó.
Az egyházi kórházak helyzete a legnehezebb
A kórházak továbbra is forráshiánnyal küszködnek. Már a januári pluszjuttatásoknál lehetett látni, hogy még az összesen 6 milliárd forintos kiegészítő költségvetési támogatással együtt sem lesz elég a pénz az idei gazdálkodáshoz. Becslések szerint 65–100 milliárd forint hiányzik a rendszerből. Gyors gazdasági helyzetelemzésre és beavatkozásra van szükség, s akár már a jövő évtől el kell kezdeni az egészségügyi ellátórendszer gyökeres átalakítását. Világos beszéddel újra kell értékelni és a betegek számához kell igazítani a keretrendszert – hangsúlyozza Velkey. A Bethesdában a szakorvosok havonta bruttó 150–250 ezer forintot keresnek, az ápolók átlagfizetése pedig 110 ezer forint körüli. Ráadásul még rosszabb helyzetben vannak, mint a közalkalmazottak. A Református Egyház által fenntartott kórház ugyanis három másik egyházi intézménnyel együtt több állami kompenzációból is kimaradt az elmúlt években, s összesen egymilliárd forintos hátrányt szenvedtek el. Legutóbb az egészségügyi dolgozóknak juttatott év eleji, kétszer 49 ezer forintos bérkiegészítéstől estek el pusztán azért, mert az illetékes bizottságban senki nem gondolt arra, hogy a közfeladatokat ellátó egyházi kórházak dolgozóit is megilletné a pluszjuttatás.
Fizetésemelés kell – de miből?
Ellehetetlenül az egyébként is nehéz helyzetben lévő egészségügy, ha a kormány jelentős fizetésemelés nélkül vezeti be a miniszterelnök által bejelentett adószabályokat – szögezte le lapunk kérdésére dr. Havas Szófia, a Szent János Kórház megbízott orvos igazgatója. A kormánynak viszont tartania kell az elődje által az idei évre vállalt 3,8 százalékos államháztartási hiányt. Havas Szófia szerint ez kizárja annak a lehetőségét, hogy számottevő anyagi források nyíljanak meg az egészségügy számára. Az intézményben az orvosoknak átlagosan 230 ezer forint a bruttó jövedelmük, a nővéreké pedig 126 ezer forint. Az összesen 1700 dolgozóból hatvanan dolgoznak minimálbérért. A kezdő orvosok fizetése bruttó 110 ezer forint, egy három szakvizsgával rendelkező, 65 éves osztályvezető főorvos pedig havonta bruttó 250 ezer forintot keres. Persze erre lehet azt mondani, hogy a betegek jócskán megfejelik az orvosok fizetését a paraszolvenciával. Igaz az a becslés azonban, hogy a hálapénz 90 százalékát az orvosok 5 százaléka kapja, vagyis a paraszolvencia főleg egyes slágerterületekre – egyebek között a szülészetre, a szív-, az ortopéd-, illetve az idegsebészetre – összpontosul, vagyis a többieknek a fizetésükből kell megélniük.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban bruttó havi 191 ezer forint a dolgozók átlagkeresete. Az összesen 1540 alkalmazott 90 százalékának a fizetése bruttó 220 ezer forint alatt van – nyilatkozta lapunknak dr. Gerő Gábor főigazgató. Előzetes számítások szerint a kórháznak havi 40 millió forintba kerülne olyan szintre emelni a fizetéseket, hogy az új adórendszer mellett senkinek ne csökkenjen a nettó keresete.
Világosan látszik, hogy jelenleg nincs komoly többletforrás, amit az egészségügybe át lehetne csoportosítani. Így a meglévő keretek között kell megoldani az ágazat helyzetének átfogó rendezését. Már most is óriási hiány van orvosokból és ápolókból, amit belátható időn belül mérsékelni kell. Elfogadhatatlan az esetleges további bércsökkenés – hangsúlyozza a főigazgató. A kórházi ágyak számát ugyan alaposan lefaragták az utóbbi években, a betegek száma azonban nem csökkent, miközben egyre súlyosabbak a kórképek. A költségek jelentős ésszerűsítését tenné lehetővé, ha szakszerű szabálykönyvet alkotnának arról, mely esetekben milyen vizsgálatok indokoltak. Emellett pontosan meg kell határozni az egyes intézmények ellátási területeit – véli Gerő Gábor.
