Csaknem az összes EFOP-os fejlesztési forrást odaítélték már
Az Európai Unió 2021-ben induló új költségvetési időszakában a fejlesztések középpontjában áll többek között az egészségügy is.
A teljes összeg 99 százalékát odaítélték már az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) csaknem ezermilliárd forintos, 2014-2020-as keretéből, ez több mint 968 milliárd forintot jelent – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kedden Pécsen.
Vitályos Eszter az EFOP éves konferenciáját megelőző sajtótájékoztatón kiemelte: a program fejlesztéseinek középpontjában az emberek állnak, a támogatott projektek az egészségügyi, az oktatási, a szociális és a társadalmi felzárkózást szolgálják. Hozzátette, több mint 5500 pályázat támogatásáról született döntés, ezek közül több mint 1600-at le is zárt a kedvezményezett és az irányító hatóság, október végéig pedig a teljes EFOP-keret hetven százalékát – összesen 690 milliárd forintot – eljuttatták a kedvezményezetteknek.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban két új pályázati felhívást tettek közzé, mindkettőt az egészségügy területén: az egyik egészségügyi ösztöndíjak támogatását szolgálja a rezidensek és szakorvosok számára a szakorvosi képzések ideje alatt, a másik a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérését, csökkentését segíti. Elmondta, a pécsi konferencia célja, hogy bepillantást kapjanak az érdeklődők a támogatások felhasználásába, az előadások mellett néhány projekt kiállítás formájában is megismerhető.
Huszár Richárd, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejlesztéspolitikai jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte, a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban az összes támogatási forma közül az EFOP-források felhasználása a leginkább érzékelhető a hétköznapi emberek számára, mert azok a helyben élők életkörülményeinek javítására irányulnak. Hangsúlyozta: az Európai Unió 2021-ben induló költségvetési időszakában a humán fejlesztéseket várhatóan szintén kiemelten kezelik. 2021 és 2027 között az Európai Szociális Alap Plusz program keretében várhatóan 4,3 milliárd eurós forrás áll majd Magyarország rendelkezésére – mondta.
Kitért arra, hogy a fejlesztések középpontjában a mostani időszakhoz hasonlóan a szegénység elleni küzdelem, a családtámogatás, az egészségügy, az oktatáspolitika és a munkaerőpiaci változásokhoz szükséges alkalmazkodás támogatása áll, ugyanakkor a kormány a szociális ágazatban dolgozók körülményeit is javítani kívánja.
Őri László (Fidesz-KDNP), a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke azt mondta, Pécsen és a megyében az elmúlt években számos hiánypótló fejlesztés valósult meg az EFOP segítségével az egyházak, az egészségügy, az oktatás területén és a szociális ágazatban. Emellett a magyar identitás erősítése érdekében is számos program zajlott, illetve zajlik megyeszerte. Úgy vélekedett, a magyar kormány által biztosított fejlesztési forrásoknak köszönhetően a nehéz helyzetben lévő régiók is elindulhattak a fejlődés útján, az emberek életkörülményei javultak.
Prix Gábor, a dencsházai Udvarom Szociális Szövetkezet ügyvezetője kiemelte: az EFOP segített nekik abban, hogy hátrányos helyzetben lévő embereknek munkát biztosítva hosszú távon fenntartható gazdasági modellt működtessenek helyi természeti erőforrások fejlesztésével. Hozzátette, az EFOP a támogatott projektek révén a vidéki települések népességmegtartó erejét is növeli. Somos László a kaposfői Szent Erzsébet-tanoda képviseletében arról szólt, hogy a szintén támogatásban részesült intézmény a gyerekek önbecsülésének helyrebillentésére helyez nagy hangsúlyt, mert ez kiemelten fontos a nehéz sorsú fiatalok között. A már tizenötödik évfolyamán oktató tanoda ezért a családot is bevonja a munkába.
A pécsi konferencia alatt egészségügyi alapvizsgálatokat, szűréseket végeznek, továbbá véradásra is lehetőséget biztosítanak az érdeklődők számára.
