Brutális lehet a gyógyszerek drágulása
Nyolcvan százalékkal többet fizethetünk a vényköteles orvosságokért, ha a második Széll Kálmán Tervet a betegterhek növelésével valósítják meg. Ha viszont a gyógyszerek hatósági árat kapnak, akkor a gyártók vonulhatnak ki a piacról – írja a Magyar Hírlap.
Alig két esztendő alatt a felére csökkentené a pénzügyi kormányzat a gyógyszerek köztámogatására szánt összeget – gyakorlatilag ez a summázata a második Széll Kálmán Terv ide vonatkozó fejezetének. A számok magukért beszélnek. A tavalyi költségvetésben 343 milliárd forintot terveztek erre a célra, de már az sem volt elegendő, mert a gyógyszerkassza tényleges költése – vagyis az az összeg, amennyivel valójában támogatták a betegek vénykiváltását – ezt 33 milliárd forinttal haladta meg.
Ehhez képest nem a valósághoz, vagyis felfelé igazították az idei tervet, hanem többszörösen lefaragtak belőle. Az idei évre már csak 276 milliárdot (tehát százmilliárddal kevesebbet) állítottak be a költségvetésbe, és ezt az új Széll Kálmán Terv még további tízmilliárddal kurtítaná meg.
Hogy jobban lássuk a részleteket, emlékezzünk arra, hogy már az első Széll Kálmán Terv is foglalkozott a 2013-as gyógyszerkasszával. Az első csomag a jövő évre – az idein túl – még 37 milliárd forint megtakarítást rendelt el a gyógyszerkasszában, a nemrég napvilágra került újabb verzió pedig ezenfelül további negyvenmilliárdot. Ha az összes résztételt összeadjuk, a 2011. évi 376 milliárd forintos felhasználás 2013-ra 189 milliárdra, vagyis a felére apadna. Ebből kellene támogatni ugyanannyi beteg ember patikai gyógyszerkiváltását, hogy ne maradjanak orvosság nélkül.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke további összefüggésre is rávilágít a Magyar Hírlapnak. Hankó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a kasszába a gyógyszergyártók is befizetnek. Mivel az említett 189 milliárd forintban az ő pénzük is benne van, az annyit jelent, hogy maga a költségvetés a valóságban tízmilliárddal ennél is kevesebbet tesz majd a gyógyszerbüdzsébe.
Ha viszont hatósági eszközökkel akarják elérni a kitűzött célokat, azaz a kormány rendeletileg igazítja a büdzséhez az árakat – akkor a piac fog „felborulni”. A hazai gyártók leállhatnak, a külföldiek pedig kivonulhatnak a magyar piacról, és a betegek orvosság nélkül maradhatnak. A patikáknál pedig mindkét változat drámai következményekkel járhat, mert egy részük már most is veszteségesen működik.