Biztonság kontra partnerség?

Erre a „későbbre” feltehetően nem kell sokat várni, Székely szerint a programról a politikai egyeztetés akkor kezdődik, ha a kormány már elfogadta a javaslatot.
Bár a jövő évi költségvetés és azon belül az egészségügyi büdzsé hivatalos sarokszámairól szinte még semmi sem tudható, a szakmai szervezetek leginkább a feladatok megvalósítását szolgáló források lététnek kérdését feszegetik, amikor Székely Tamás június végére elkészített egészségügyi programját elemzik. A Biztonság és Partnerség elnevezésű, az egészségügyben 2010-ig megvalósítandó feladatokról szóló minisztériumi anyagot alapvetően elfogadható, előremutató és jószándékú kezdeményezésnek tartják a társadalmi vitában részt vevő szervezetek, amelyek összességében mintegy hatszáz oldalnyi véleményt fogalmaztak meg. A vita alapszakaszának zárultával a MOTESZ által szervezett keddi konszenzuskonferencián is úgy tűnt, hogy – a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal korábban megismert véleményét leszámítva – a partnerséggel nincs gond. A pénzt, a határidőket és a felelősöket azonban a véleményalkotók szinte egyöntetűen hiányolják. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint mindez nem is véletlen, ugyanis korábban már napvilágot látott véleménye szerint sokat sejtető a dokumentum azon mondata, mely szerint „a kormány célja, hogy a konvergencia program keretein belül a rendelkezésre álló források ésszerű, szakszerű és hatékony felhasználásával javuljon a társadalom elégedettsége, és az egészségügyi ellátórendszer hosszú távon fenntartható fejlődési pályára álljon”.
Az ágazati érdekegyeztető tanács konszenzusos véleményét tolmácsoló Rácz Jenő, a Kórházszövetség jelölt elnöke a tárca részéről érkező leánykérésnek minősítette a dokumentumot. Tapasztalt leányként ennek megfelelően „nyitott szívvel jöttek, de nem szeretnének üres kézzel távozni”; a kitűzött célokat támogatják, de megvalósíthatónak csak akkor tartják, ha a kormány mellé rendeli a szükséges forrásokat is. A Kórházszövetség reméli, hogy jövőre legalább szinten tartható lesz az ágazati költségvetés, hogy az egészségügyben használják fel az egészségbiztosítás idei szufficitjét és a maradványt. Az általuk kezdeményezett, az intézmények adósságát és emberi erőforrás gondjait felmérő vizsgálat a hónap végére elkészül – mondta, előre vetítve, hogy annak segítségével a programban leírtaknál konkrétabb teendők is megfogalmazhatók lesznek.
Hétfőn hasonló, a forrásokat hiányoló kritikával illette az anyagot a szakmai szervezetek összefoglaló véleményét tolmácsolva Kiss István, a MOTESZ leendő elnöke is, aki közölte: a dokumentum fő fejezeteit senki nem kérdőjelezte meg, csupán kiegészítéseket tettek és a hangsúlyokat helyezték tagszervezeteik máshová. Az orvosi kamara markáns véleményéhez hasonlatosan hiányolták azonban például annak meghatározását, hogy a humánerőforrás-problémákra honnan és mennyi pénz lesz. A kamara ezek mellett alapvetően hiányolja a programból az alapelvek meghatározását. Mint véleményükben leírták, elvárják, hogy szüntessék meg az egészségügy duális finanszírozásának jelenlegi anomáliáit, ellentételezzék az ágazatban az amortizációt. Elvárja a kamara a konszolidációt, s azt is, „hogy legyen elegendő, a felmerülő költségeket és megélhetést garantáló bérfedezet az ágazatban.” Éger István, az orvoskamara elnöke korábban a Medical Online kérdésére azt mondta, a köztestület szerint törvénnyel kellene orvosolni az ágazat humánerőforrás-helyzetét – ebben nemcsak az orvosok jogállását rendezhetnék, hanem az ágazatban dolgozók egzisztenciális előmenetelét és bérfelzárkóztatási programját is. Éger István utalt rá, hogy ez ügyben máig elfogadhatónak tartja azt a Rácz Jenő minisztersége idején napvilágot látott ígéretet, amely szerint az egészségügyi bérek 2013-ig elérnék az uniós bérek 75 százalékát.
A konszenzuskonferencián megfogalmazottak közül jó néhányat maga a miniszter is támogatandónak tart. Elismerte például, hogy kimaradt a dokumentumból a fogászat és a gyógyszerellátás, amit utólag beleírnak, s arra is ígéretet tett, hogy országos programmá emeli a „Lelki egészség” programot. A miniszter – aki megfogalmazása szerint nem tessék-lássék párbeszédet folytatott az ágazat szereplőivel – a véleményeket beépítve terjeszti az anyagot a kormány elé szeptember 12-én. A kabinet legkésőbb egy hét múlva megtárgyalja, s a folyamat eredményeként vagy új szakmai- vagy új jogszabályok születnek. Ezek sorában említette Székely Tamás az egészségügyi és az egészségbiztosítási törvény módosítását, amelyhez a ma alapvetően kérdéses parlamenti többség szükségeltetik.

Köbli Anikó