Beválik az új ÁNTSZ?
Újra lesz országos tiszti főorvosi poszt, a kérdés csak az, fordulatot és javulást hoz-e az intézmény, írja Kökény Mihály a Magyar Narancs blogján.
Akár még örülhetünk is annak, hogy két év tetszhalottság után újra lesz önálló szervezete a magyar népegészségügynek és egészségfejlesztésnek, hiszen lényegében kiszabadul minisztériumi fogságából az egykori Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és más néven, de kissé szűkített feladatkörrel 2016 előtti tevékenységét folytatja. A régi telephelyén, hiszen az OTH-ból helyettes államtitkársággá avanzsált, és most újra önállósuló szerv munkatársainak többsége soha nem hagyta el a Gyáli úti épületeket, csak a feliratok, bélyegzők és a hatáskörök változtak.
Fontos népegészségügyi és más feladatok elvégzésére most újból nyílik esély, egy régi-új szakember, a korábban 18 évet helyettes országos tiszti főorvosként szolgált Kovács Attila irányításával. Mindezeken túl az évtizedek óta késlekedő vastagbélrákszűrés szervezésével, valamint az új népegészségügyi program végrehajtásának irányításával is lesz dolguk.
Nem tagadom: jó irányba tett lépésnek tekintem az OTH, pardon: a Nemzeti Népegészségügyi Központ felállítását. De a napot nyugtával dicsérjük majd. Még nem tudni, milyen költségvetési előirányzattal és milyen szakembergárdával dolgozhat az új (megújuló) intézmény. Nem tudjuk, milyen mértékig lesz képes összefogni a kormányhivatalok népegészségügyi munkáját?
És vajon mekkora az átpolitizálódás kockázata? El tudja-e érni, hogy a nép egészségének ügye kormányzati prioritás legyen; rá tudja-e döbbenteni a döntéshozókat arra, hogy a drámaian emelkedő megelőzhető és elkerülhető halálozások visszaszoríthatóak, ha az egészség választása a mindennapokban könnyebbé válik, az egészség egyenlőtlenségeit csökkentik és az egészségügyi rendszerbe végre elegendő forrást pumpálnak?
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter írását a Magyar Narancs Materia Medica blogja közli.
