Benyújtotta a kormány az új MT-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket
Benyújtotta pénteken a kormány az új Munka Törvénykönyvének (MT) július elsejei hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.
A parlament honlapján olvasható törvényjavaslat általános indoklása szerint összesen 66 törvényt kell módosítani.
Az MT-hez kapcsolódó átmeneti rendelkezések abból indulnak ki, hogy az új munkajogi szabályokat a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell. Lényeges elvi szempont volt a javaslat szerinti rendelkezések meghatározásánál, hogy a munkajogi szabályozás változása a munkavállalók lényeges jogait és alapvető érdekeit ne sértse – áll az indoklásban. Ebből következően a javaslat alkalmazza például az iskolarendszerű képzésben résztvevők javára a 2012. június 30-án hatályos rendelkezésekben biztosított munkaidő-kedvezményeket.
A munkavállalók érdekét szolgálja a NGM szerint, hogy változatlan feltételek melletti foglalkoztatás esetén az átalány összege nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlagánál. A bérpótlékot is magában foglaló alapbér megállapítása esetén, az alapbér nem lehet alacsonyabb a munkavállaló részére az utolsó tizenkét naptári hónapban kifizetett bérpótlék havi átlaga és a megállapítás időpontja szerinti alapbér együttes összegénél.
Az indoklás szerint az MT hatálybalépése szükségessé teszi több más törvény módosítását. A módosítások többségére egyrészt azért van szükség, mert a törvények jelentős része hivatkozik a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló törvény különböző szakaszaira. A módosítások másik része érdemi jellegű, azokra az új munkajogi szabályok által alkalmazott új jogintézmények, illetve a régi jogintézmények változása miatt volt szükség.
A dokumentum – a módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések révén – az MT-t beilleszti a jogrendszerbe, harmonizálja az új munkajogi szabályozást a jogi környezetével.
