Az ELTE támogatja a kutatóközpontok kiválását
Lezárult a dolgozói véleménynyilvánító szavazás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a hozzá csatolt négy kutatóközpont jövőjéről; a szavazók szinte egyöntetűen a kiválás mellett döntöttek, erősítették meg a kutatóközpontok az MTI-nek a Népszava értesülését.
A rektor munkavállalók számára szerdán kiküldött levele alapján a kutatóközponti dolgozók szinte egyöntetűen arra szavaztak, hogy a HUN-REN kutatóhálózatból leválasztott és 2025. augusztus 1-jén az ELTE részévé vált négy kutatóközpont (a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a Nyelvtudományi Kutatóközpont, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont) váljon ki az egyetem szervezeti rendjéből és irányítása alól, írta pénteken a Népszava.
A rektor májusban kezdeményezte a szavazást, amelynek hátterében az áll, hogy a kutatóközpontok korábban jelezték: szeretnének visszatérni a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA), amelynek új elnöksége nyitottnak mutatkozott a visszavételükre. A lap birtokába került szerdai rektori levél alapján a szavazásra jogosultak 41,5 százaléka vett részt a voksoláson. Az ELTE-től való elszakadásra 459, a maradásra 6 szavazat érkezett, 16 voks pedig érvénytelen volt.
Az alacsonynak mondható részvétel oka, hogy a kutatóközpontokban működő érdekképviseletek a szavazástól való távolmaradás mellett érveltek, a többség így fejezte ki egyet nem értését. Emellett a leköszönő és az új MTA elnök, valamint Tanács Zoltán miniszter is aggályokat fogalmazott meg a rektori szavazás indokoltságával, valamint annak jogi és technikai feltételrendszerével kapcsolatban, írta a Népszava.
A cikk szerint sok kritika érte a szavazás második kérdését is, ami így szólt: Kívánja-e, hogy a 2025. augusztus 1-jén az ELTE szervezeti rendjébe került kutatóközpontok további integrációja (kutatási programok jóváhagyása, ellenőrzése, szervezeti és működési szabályzatok, más szabályzatok megalkotása) felfüggesztésre kerüljenek, amíg a kutatóközpontok jogi sorsáról fenntartói döntés nem születik? Erre a voksoláson részt vettek többsége (349 fő) érvénytelenül szavazott.
Az érdekképviselők úgy érveltek, hogy a kutatóközpontok dolgozói közössége már korábban is többször kifejezte, hogy az MTA-hoz szeretne tartozni, a jelenlegi helyzetben nem látták értelmét egy ilyen szavazás lebonyolításának, a második kérdést pedig visszásnak tartották, mert szerintük az integráció éppen az ELTE késlekedése miatt nem haladt.
A cikk szerint a szavazás körüli viták és alacsony részvétel ellenére a rektor elfogadta az eredményt és levele végén azt írja, a szavazás eredménye teljesen egyértelmű. "Az ELTE vezetése messzemenőkig támogatja a kutatóhálózat egységének mielőbbi helyreállítását és a 2025. augusztus 1-én az ELTE-hez csatolt Kutatóközpontok mielőbbi kiválását."
"A négy érintett kutatóközpont igencsak furcsa körülmények között került kevesebb mint egy évvel ezelőtt az egyetemhez, a rektor és a kancellár gyakorlatilag minden előzmény nélkül jelentkezett be a HUN-REN-nél azzal, hogy szívesen átvennék ezeket a humán intézeteket, azok 1200 dolgozójával együtt. Mivel kevés racionális érv szólt amellett, hogy az egyébként nehéz anyagi helyzetben lévő állami fenntartású ELTE miért szeretné ezt a plusz feladatot magára vállalni, a kutatók között az az információ terjedt el, hogy ez a döntés a legmagasabb politikai szinten dőlt el. Az egyetemhez kerüléssel az érintett kutatóközpontokban dolgozókat jelentős hátrány érte a továbbra is a HUN-REN kötelékében dolgozókhoz képest, utóbbiak átlagosan 30 százalékos béremelést kaptak tavaly januártól, míg a humán intézetekben dolgozók minimális, 10 százalék alatti emelésben részesültek", áll a cikkben.
Tavaly nyáron a négy érintett kutatóközpont húsz kutatóintézetének munkatársai már szavaztak, akkor 90 százalékos többséggel elutasították, hogy az ELTE-hez tartozzanak.
A lap információit a kutatóközpontok megerősítették.
