Az egészségügyi béremeléstől az ágazati rendszerváltás hiányáig

Az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló indítvány tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.  Ónódi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár hangsúlyozta: a nyár folyamán fontos megállapodásokat kötöttek a kamarákkal és érdekvédelmi szervezetekkel, így november 1-től a szakdolgozóknak négy ütemben 3 év alatt emelkedik a fizetése, így a ciklus végére megduplázódik a bérük. Hozzátette: az orvosok bére pedig most novembertől 107 ezer forinttal emelkedik, jövő novemberben pedig újabb 100 ezerrel. Mint mondta, idén több mint 21 milliárd, jövőre pedig több mint 80 milliárd áll rendelkezésre a béremelésre. Szerinte a munkabéremeléssel megteremtődik az a "munkabéke", ami ahhoz kell, hogy az egészségügyi fejlesztések békés háttérrel valósuljanak meg.   

A 11 jogszabályt módosító "salátatörvény" újításai közül kiemelte: a jó állam megvalósítását, az állampolgárokról való gondoskodást szolgálja, hogy a jövőben megtérítik a korai fejlesztésben részt vevő családok utazási terheit, valamint az ombudsman kérésére szabályozzák a leletkiadást, hogy a betegek minden intézményben ugyanazzal az eljárással találkozzanak. Ismertetése szerint szintén a betegek védelmét szolgálja, hogy kivont gyógyszert helyettesítő új termékek azonnal megkaphassák a gyógyszertámogatást. Szerinte szintén a jó államot szolgálja, hogy szektorsemleges lesz az egészségfejlesztési irodák finanszírozásra, a nemdohányzók védelme érdekében pedig a miniszter határozhatja meg, hogy milyen hatósági díjat lehessen szedni a forgalmazási engedély fenntartásáért. Közölte: a javaslat az állampolgárok védelme érdekében néhány hatósági funkciót megerősít, így például erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei és az OEP is új jogosítványokat kap az elmúlt időszak gyógyszerekkel kapcsolatos "manipulálásai" miatt. Elmondta: a javaslat szerint a kollektív szerződés nemcsak az állami intézményekre terjedne ki, hanem mindenkire, aki az E-Alapból szolgáltatást végez.
    
 Fidesz: előremutató, szakmai javaslatról van szó
    
Molnár Ágnes, a Fidesz vezérszónoka szerint a törvénycsomag számos területet érint és előremutató, szakmai változtatásokat tartalmaz. Hangsúlyozta: Magyarországon ma olyan kormányzat van, amely törődik az egészségüggyel, szembe tud nézni a problémákkal és tudatos koncepcióval rendelkezik. A 2010 óta megvalósult kormányzati intézkedések közül kiemelte: növekedett a háziorvosi és védőnői finanszírozás, mintegy 500 milliárd forintnyi fejlesztési valósult meg, többlépcsős béremelési program indult el, csökkentek a várólisták, valamint a kabinet sikeresen stabilizálta a gyógyszerellátás rendszerét, és jelentős lépéseket tett a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor jelezte: az ellátórendszerben időről-időre szükség van szakmai változtatásokra.  A képviselő részletesen ismertette a törvényjavaslat módosításait, amelyek közül kiemelte például, hogy a tisztifőorvos lehetőséget kap arra, hogy országos szinten egységes intézkedéseket rendeljen el járványveszély esetén. Emellett méltatta az elektronikus egészségügyi szolgáltatások bevezetését, a leletkiadás egyszerűsítését és a dohányzás visszaszorítása érdekében tett újabb lépéseket.

    
MSZP: azonnali béremelésre van szükség az egészségügyben
    
Szakács László, az MSZP vezérszónoka a javaslat több pontját is előremutatónak tartotta, ugyanakkor szerinte az egészségügyet marginálisan kezeli a kormány. A mai kormányban a propagandának van minisztériuma, az egészségügynek nincs, fogalmazott a képviselő, aki szerint ma sem orvosok, sem a nővérek, sem a betegek nem érzi jól magukat az egészségügyben. Úgy vélte: esélyegyenlőtlenség jellemzi ma az egészségügyet, az ellátás azon múlik, hogy a beteg kit tud felhívni, hol él és van-e elég pénze. Az MSZP képviselője azt javasolta, hogy a gazdasági, műszaki munkatársak és a nővérek kapjanak azonnali 50 százalékos béremelést, fekvőbeteg-ellátás díját emeljék meg 30 százalékkal, és az egészségügyre fordítható költségvetési forrás fél százalékkal emelkedjen GDP arányosan évente. Az nem lehet, hogy az olimpiai bizottságnak magasabb a költségvetése, mint a mentőszolgálatnak, jegyezte meg a képviselő, aki szerint 20-a után egymástól kérnek kölcsön az egészségügyi dolgozók. Hozzátette: az adósságállomány az egészségügyben ma 90 milliárd forintra rúg, nincs biztonságos és elérhető egészségügyi ellátás.
    
    
Jobbik: nem volt rendszerváltás az egészségügyben
    
Lukács László, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a fideszes vezérszónoktól hallható "kincstári optimizmus" és az MSZP-s vezérszónok "kincstári pesszimizmusa" helyett a "kincstári valóság" megjelenítésére van szükség. Szerinte a jelenlegi magyar egészségügy egyik fontos problémája, hogy nem történt meg a rendszerváltás, és nem sikerült megszüntetni olyan tabukat, amelyek a szocializmusban rögzültek a dolgozókban és a betegekben is. Az egészségügy legfőbb kihívása az alulfinanszírozottság, ami nemcsak az ellenzék, hanem a szakemberek véleménye is, hangsúlyozta. A képviselő bírálta a kormányt, amiért egy "valag" pénzt elköltött az elektronikus egészségügyi rendszer megvalósítására, azonban most minden szinten "csend van az ügyben", kérdéses, hogy lehet-e tartani a határidőket. Fontosnak tartotta, hogy a leletkiadás szabályozása egységes és fair legyen, ugyanis ma bosszantó a betegeknek és a hozzátartozóknak is, hogy van ahol 100 forintnál is a többet kérnek egy lap kiadásáért. Úgy vélte: a nemdohányzók védelme ügyében a kormány fordítva ül a lovon, hibás lépés az elektromos eszközök büntetése. A jobbikos politikus emellett a körzeti gyermekfogorvosok bérhelyzetének rendezését sürgette és azt kérte, legyenek megismerhetők az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) vezetői pályázatának részletei.
    
Államtitkár: könnyebben kezelhetőek lesznek a leletek
    
Ónodi-Szűcs Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva közölte: az új rendszer bevezetését követően formalizáltabb lesz a leletkiadás, a leleteket pedig könnyebben kezelhetik a háziorvosok és a betegek. Az államtitkár korainak és kevésnek minősítette a nemdohányzók védelmével összefüggő tanulmányokat, mint mondta, a szakma szerint 10 éves távlatban lehet vizsgálni a hatásokat. Az OMSZ-t érintő kérdésre pedig azt mondta: minden megy a maga útján, december 11-én kell megnevezni a szervezet új vezetőjét.
    
MSZP: a kormány költsön többet az ágazatra!
    
Szakács László (MSZP) az államtitkár szavaira reagálva azt mondta: szerinte elérkezett az idő a dohányiparra vonatkozó hatásvizsgálatra. A népegészségügyi programot pozitívnak tartotta, de kétségeket fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy az tartósan megmarad. Az ellenzéki politikus közölte: javaslatot nyújtanak be, amely szerint a finanszírozás 180 ezerről 234 ezerre emelkedne, 50 százalékos béremelést követelnek a nővéreknek, gazdasági és műszaki dolgozóknak és fél százalékos GDP-arányos többletforrást kérnek az ágazatnak.
    
Államtitkár: a kormány folyamatosan emeli a béreket
   

Az egészségügyi államtitkár zárszavában hangsúlyozta: 96 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték egy hosszú tárgyalást követően, kialakult a "munkabéke". Azt kérte az MSZP-től, hogy rövid távú politikai érdekek mentén ne akarja azt szétverni. Hozzátette, hogy a kormány jövőre több mint 100 milliárd forintot fog költeni bérekre. Tévesnek nevezte, hogy a kormány bárkinek elvonta volna az ösztöndíját, a bérekről szólva pedig jelezte: jövőre csak az E-Alapban 170 milliárd forint szerepel és ezen felül még van 40 milliárd forint saját forrás, vagyis a fél százalékos GDP-arányos emelés ennél kevesebb lenne.