Az ÁSZ ösztönzi az idősek bentlakásos szociális ellátási feltételeinek javítását

Az ÁSZ közleményében azt írta: bár az ellenőrzés az érintett intézményeknél számos jó gyakorlatot is talált, a minisztérium és az állami fenntartó által is ismert hiányosságok (szakemberhiány, alacsony bérezés, elavult eszközállomány) miatt további intézkedésekre van szükség.

A számvevőszék a Belügyminisztérium mint irányító, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) mint középirányító és egyben fenntartó intézkedéseinek eredményessége mellett vizsgálta azt is, hogy az ellenőrzésre kiválasztott kilenc, az idősek bentlakásos ellátását, gondozását végző, állami fenntartású szociális intézmény milyen intézkedésekkel járult hozzá az ellátottak szociális biztonságának megteremtéséhez. Az ellenőrzés megállapította, hogy az időskorúak szociális ellátásának fenntartható megszervezése érdekében a minisztérium kialakította a stratégiai kereteket, meghatározta a célkitűzéseket, az ezek eléréséhez szükséges intézkedéseket és azonosította a hiányosságokat. Ezek közé sorolható a szociális szférában jelen lévő szakemberhiány, az alacsony bérezés, a rendszer működésével kapcsolatos információk hiányosságai és az egységes működés hiánya.

A stratégiákban megfogalmazott intézkedések megvalósítására azonban a 2020-2022-es években nem került sor, olvasható a közleményben. Megállapították továbbá, hogy a szükséges tárgyi feltételek biztosítása érdekében tett intézkedések összességében (elsősorban a költségvetési források szűkössége miatt) nem voltak eredményesek. A fenntartó a stratégiai célok megvalósítását támogató közép- és hosszú távú koncepcióval nem rendelkezett, írta az ÁSZ, hozzátéve, hogy a fenntartó ellenőrizte, értékelte az intézmények működését, ám a gazdálkodási és üzemeltetési folyamatok hatékonyságát nem vizsgálta meg. Az SZGYF a hiányzó tárgyi feltételek biztosításához átcsoportosításokat végzett, illetve a minisztériumnak póttámogatási kérelmeket adott be, de ezek nem voltak eredményesek.

2022-ben a vizsgált intézményekben a férőhely-kihasználtság csökkent, mindeközben a várakozási idő átlagos hossza kis mértékben nőtt, több mint hat hónap volt. Ennek hátterében egyes helyeken a tárgyi vagy személyi feltételek hiánya állt, a várólistán szereplő, folyamatos ápolásra szoruló igénylőket ezen hiányosságok miatt nem lehetett elhelyezni.

2018 és 2022 között az ellenőrzött intézményekben az év végi üres álláshelyek száma közel másfélszeresére emelkedett, a magas fluktuáció és az üres álláshelyek betöltésének növekvő időigénye kockázatot jelentett a feladatellátás színvonalára. A megfelelő minőségű szolgáltatások tekintetében kockázatot hordozott az elavult eszközállomány is, állapította meg az ÁSZ.

Az ellenőrzött idősotthonok éves bevételének mintegy 70-80 százalékát a központi költségvetési támogatás jelentette, az ellátottak által fizetett térítési díj éves bevételen belüli aránya az ellenőrzött években folyamatosan csökkent. Emellett jelentős mértékű volt a térítési díjhátralék összege: 2022 végén ez az éves térítési díj 10,3 százalékát tette ki. Az időskorúak bentlakásos elhelyezését és ellátását mind nagyobb mértékben az állami költségvetés finanszírozta.

( fenntartó felmérte az intézményi vagyont és a minisztériumnak (a szükséges többletforrásokat is meghatározva) javaslatot tett fejlesztésre, felújításra, de a források leginkább csak a vis major okok miatt használhatatlan eszközök pótlására nyújtottak fedezetet.

Az intézkedések összességében nem voltak eredményesek, nem voltak elegendőek ahhoz, hogy növekedjen a határozatlan működési engedéllyel rendelkező (azaz a jogszabályi feltételeket teljesítő) intézmények férőhelyeinek aránya. Az ideiglenes engedéllyel rendelkező, tehát bizonyos jogi hiányosságokkal működő intézmények férőhelyeinek aránya 2022 végére megközelítette a 45 százalékot, ami kockázatot jelentett a hosszú távú biztonságos működésre és színvonalas feladatellátásra, közölte az ÁSZ.

A számvevőszék az ellenőrzött intézmények kétharmadánál jó gyakorlatokat, a teljesítményelvre fókuszáló intézkedéseket is talált, ezek egyebek mellett a költségracionalizálásra, a vezetői monitoring szélesítésére, a gondozottak igényeinek feltárására irányultak.

Az idősellátás hosszú távú, biztonságos megszervezését érintő kockázatokra figyelemmel az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg az intézmények személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fenntartói koncepció elkészítése, az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás érvényesítése érdekében, olvasható a közleményben.