Az államnál maradt a főváros tízmilliárd forintja
Mire megérkezik a pénz, az Index szerint elképzelhető, hogy az önkormányzati szakrendelők küszöbön álló államosítása után már nem lehet rájuk elkölteni.
Lépéskényszerbe került Budapest, miután nyilvánosságra került, hogy a kormány a korábbi évek gyakorlatától eltérően tavaly nem utalta át a fővárosnak járó, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését célzó, 2022-re esedékes támogatási összeget. Nem kevés pénzről van szó, 10 milliárd forintról. A kormányzat által „átütemezésnek” nevezett forrásvisszatartás miatt tervezett beruházások csúszhatnak meg, írja a lap.
A kormány és a főváros még 2019 végén kötött megállapodást, amiben lefektették, hogy milyen feltételek teljesülése esetén támogatja Budapest a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, illetve az atlétikai stadion megépítését. Az elfogadott feltételek között egyebek mellett az is szerepelt, hogy a 2024-ig terjedő önkormányzati ciklusra a kormány 50 milliárd forinttal kiegészíti az Egészséges Budapest programot (EBP). 2020-ban és 2021-ben még jól működött a rendszer, a kormány és a kerületek közösen határozták meg a fejlesztési célokat, és a pénz is megérkezett hozzá. Az ezt lehetővé tevő állami források rendszere azonban mindig is átláthatatlan volt, és úgy tűnik, igény sincs ennek megváltoztatására, hiszen a kormány nem járult hozzá az Egészséges Budapest program fejlesztését koordináló nonprofit gazdasági társaság megalakításához. Így a Pénzügyminisztériumnál, az EMMI-nél, illetve utóbbi megszűnésével már a Belügyminisztériumnál kell felvilágosítást kérni ahhoz, hogy kiderüljön, melyik intézmény mire kapott támogatást, hol tartanak az egyes fejlesztések.
2021-ben már kezdett körvonalazódni az elakadás, mert csak az atlétikai világbajnokság megvétózásának fővárosi belengetésére, év vége felé érkezett meg az akkori 10 milliárd. A bizonytalanság miatt a kerületek egészségügyi fejlesztései csúsznak, hisz a jelenlegi energiaválság sújtotta körülmények között önerőből képtelenek jelentősebb fejlesztést finanszírozni, az állami forrás késlekedése egyaránt fáj kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületeknek.
Az sem vigasztalja őket, hogy itt feltehetően nem kormányzati „trükközés”, hanem a Magyarországnak járó uniós kifizetésekért folytatott harc állhat a pénzvisszatartás hátterében. A rendszer átláthatatlansága, illetve a bejelentett strukturális változtatások miatt számos kérdés merülhet fel. Nehéz például megállapítani, hogy a józsefvárosi szakrendelő bővítésének tervét miért függesztették fel, és miért adták oda a ferencvárosi új szakrendelő megépítésére szánt, teljes ciklusra meghatározott forrást már előre a IX. kerületnek (egyelőre a támogatási szerződés megkötése formájában).
A teljes információt ITT olvashatja
