Az ajtótól a hásságyi tóig - kultajánló Süle Tamással

Sokan félnek a nyugdíjas évektől, mondván mivel fogják múlatni az időt. Nos, nekem nem voltak ilyen aggályaim, mert – szerencsére – hivatásomon kívül is sok minden érdekel, sok kedvtelésem volt és van. Így például, régóta foglalkozom orvostörténelemmel, orvosi etikával, numizmatikával (ezen belül „célzottan” az orvosi érmekkel), de jó értelemben vett lokálpatriotizmustól vezérelve helytörténettel is. Ha felkérnek szívesen tartok előadásokat pl. Pécsett a Tudományegyetem Orvosi Karán, Budapesten az Orvostörténelmi Társaságban, vagy a nagy múltú Numizmatikai Társulatban. Ezen témákból könyveim jelentek meg, de írok cikkeket orvosi és helyi folyóiratokba is. Fotózással a „fekete-fehér” korszak óta foglalkozom, persze ma már digitális technikával. Remélem, hogy az alábbiakban másoknak is tudok néhány hasznos ötletet adni a szabad idő eltöltésére.

Könyv

Leginkább a valóság alapú és történelmi témájú könyveket szeretem. A közelmúltban mutatták be a Szabó Magda „Az ajtó” c. könyvéből forgatott filmet. Ez adta az „ihletet”, hogy levegyem  könyvespolcról, és újra olvassam a Magvető Kiadó által 1987-ben megjelentetett és akkoriban 49 Ft-ba(!) kerülő könyvet. Nem könnyű, de érdekes olvasmány, én magamban „dokumentum pszichodrámának” neveztem el. Ajánlónak a fülszöveg első két mondatát másolom ide: „A könyv címe, mint annyi Szabó Magda-regényben, jelképes. A hősnő, Szeredás Emerenc életében ugyan jelentős szerepet játszik egy valóságos ajtó, de az író a szóval másra is utal, arra az ajtóra, amely érzelmeink birodalmát zárja el, s melynek megnyitása boldogító vagy halálhozó kockázat.” A nem túl terjedelmes könyv néhány nap alatt kiolvasható, érdemes rászánni az időt!

„Szeretet-Szolgálat-Szenvedély” címmel és „Arcképek a pécsi orvoslás múltjából” alcímmel jelent meg 2012 decemberében Schmidt Pál sebészkolléga tollából az a könyv, melyben 20 közismert, a XX. században élt, Pécsett is működött orvos életútját írja le rendkívül olvasmányos stílusban. A kötetben szereplők közül néhány, nem csak országosan, de világszerte is ismert név: Heim Pál és Kerpel-Fronius Ödön gyermekgyógyász, ifj. Imre József szemész, Környey István ideggyógyász professzorok. Az életrajzokban a szigorúan vett szakmán kívül, szó esik hivatástudatról, emberszeretetről, és magánéleti vonatkozásokról is.
A visszaemlékezések azért is hitelesek, mert a szerző a legtöbbjüket személyesen is ismerte. A szöveg közt található képek jól szemléltetik a leírtakat. Összességében elmondhatjuk, hogy a szép kiállítású könyv, melyet a PTE Orvostudományi Kara adott ki, a magyar orvostörténelemnek forrás értékű darabja és nem csak a tudománytörténészek, hanem a laikus olvasók számára is élvezetes olvasmány! (Megvásárolható a PTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalában. Pécs, Szigeti út 12.)

Bár nem a napokban került a könyvesboltokba, de hátha van, aki még nem hallott róla, ezért ajánlom mindenki figyelmébe a 2010. december 10.-én megjelent PÉCS LEXIKON-t, amely a kétezer éves város történetén túl az élet minden területének tudnivalóit tárja az olvasó elé. Így a kereskedelem, az ipar, az oktatás, a közművelődés, a közigazgatás, a művészetek, az építészet, a tudomány, a vendéglátás, a természeti környezet, a sport pécsi vonatkozásai, és még sok minden más is megtalálható a két kötet 1050 oldalán olvasható 4700 szócikkben, amit 131 szerző írt. 2600 fekete-fehér, illetve színes ábra szemlélteti a leírtakat.

Színház

A már hagyományossá vált POSZT-ot (Pécsi Országos Színházi Találkozó) idénjúnius 6.-15. között rendezik meg. A POSZT-ra meghívott darabokat a hazai és határon túli magyar színházakban 2012. március 1. és 2013. február 28. között bemutatott előadások közül két szakember választotta ki. A majdani díjazottakat egy szakmai és egy közönség zsűri szavazza meg. A POSZT nagyon népszerű, mert „előválogatott”, tehát jó darabokat láthat a közönség, ezért hamar „elkapkodják” a jegyeket. Ez most is így történt, de még van néhány előadás, amelyekre lehet belépőt szerezni. Ezek: Bolha a fülben (Csokonai Színház, Debrecen), Picasso kalandjai (Pécsi Nemzeti Színház), Jóembert keresünk (Vígszínház, Budapest), Peer Gynt (Örkény István Színház, Budapest), A félkegyelmű (Weöres Sándor Színház, Szombathely), III. Richárd (Jókai Színház, Komárom).

Zene

A pécsi Kodály Központ 2010-ben, a Kulturális Főváros program keretében épült. Az 1000 főt befogadó hangversenyterem a szakemberek szerint kiváló akusztikájú, mondják, vetekszik a MüPá-éval. A Pannon Filharmonikusoknak is otthont adó intézmény szép környezete kellemes hangulatot teremt, jól érzi magát az ember a nézőtéren. A múlt év decemberében a világhírű Al Di Meola jazzgitáros koncertjét hallgattuk meg, nagy élmény volt, akárcsak ez évben a fentebb említett zenekar újévi koncertje Bogányi Tibor vezető karmester dirigálásával. Az aktuális programok az interneten megnézhetők, bármelyik klasszikus zenei előadást választja is valaki, biztosan nem fog csalódni, mert a zenekar országos viszonylatban is a legjobbak közé számít.

Mint nem mindennapos érdekességet említem, hogy május 25-én „Szabadtéri zenekari PIKNIK” cimmel ingyenes szabadtéri koncerten a Pannon Filharmonikusok a következő évadából kínálnak ízelítőt a vezető karmester, Bogányi Tibor szóbeli fűszerezésével. Rossz idő esetén a PIKNIK a hangversenyteremben lesz. A részvétel ingyenes!

A POSZT OFF (kísérő) programjai között most is szerepel Varnus Xavér orgona koncertje június 6-án a Kodály Központban. Ez évben a hegedű virtuóz Lajkó Félix lesz a meghívott közreműködő. Az előzetes beharangozó szerint: „A két kultikus fenegyerek Bach improvizáció orgiája” lesz hallható. A korábbi években három alkalommal volt szerencsém meghallgatni az immár hagyományossá vált Varnus koncertet, amely mindig maradandó élményt nyújtott, ezért a mostanit is merem mindenki számára szívből ajánlani.

Kiállítás

A számtalan pécsi látnivaló közül most csupán két kiállítást említek. Az egyik maradandó élményt nyújtó helyszín a Csontváry Múzeum, ahol nagy festőnk életművének közel fele és fő műveinek 4/5-e látható. Csontváry Kosztka Tivadar festészete egyedi, senki máséval össze nem hasonlítható és össze nem téveszthető, mindenkinek látnia kell! Megemlítem, hogy 1984-ben a múzeum érem-pályázatot hirdetett, melyre 48 művésztől 112 alkotás érkezett. Az érmek a Múzeumban évtizedekig láthatóak voltak, mígnem egy átrendezés alkalmával sajnos a raktárba kerültek.

A másik élményszerző kiállítás a Zsolnay Kulturális Negyedben, a kerámiagyár hajdani tervezőművészéről elnevezett és szépen felújított Sikorski-házban található. A 600 darabot számláló Gyugyi Gyűjtemény nagyobb részét a legkedveltebb szecessziós Zsolnay kerámiák teszik ki. Bizton állíthatom, hogy a látogató csodát fog látni!

Újság és TV

A helyi újságot, a Dunántúli Naplót évtizedek óta, praktikus okból is olvasom (sőt korábban írtam is bele), mert ebből értesülhet az ember a város és a megye programjairól, eseményeiről. Sajnos az utóbbi időben, a „korszellem”-nek megfelelően ez a lap sem kerülhette el a bulvárosodást és a reklámok térhódítását, olykor még a címlapon is.

A TV-ben a tárgyilagos, vagy legalább is annak vélt hírműsorokat szoktam nézni, illetve ha ritkán akad egy-egy jó – pl. Oscar Díjas – film, akkor azt. A többnyire bugyuta sorozatokat ki nem állhatom, nem nézem. A sportműsorok közül a „rangosabb” események – pl. olimpia, Európa bajnokságok – jöhetnek szóba, főleg ha van magyar, vagy pécsi résztvevő is. Mindenkinek ajánlom, hogy ki-ki, ízlése szerint, de válogasson a műsorból, mert a „minden evés” nagyon káros a testre és a lélekre egyaránt!

Folyóirat

Mellőzve az ismert országos szakmai és „civil” sajtótermékek véleményezését, némi részrehajlás okán említem, hogy két barátommal immáron 12 éve szerkesztjük, és részben írjuk is a Pécsi Dénár c. numizmatikai témájú, havonta megjelenő folyóiratunkat, amely a 100. számtól a „legfrissebb” 141. számig az interneten is megtekinthető.

(Természetesen orvosi vonatkozású írások is találhatók benne szép számmal.)

Sport és fotó

Joggal kérdezhetné valaki, hogy miért párosítottam össze a sportot a fotóval. Nos azért, mert jómagam, ha Hásságy községbéli portánkról biciklizni indulunk, gyakran elviszem a fényképezőgépem is, hiszen útközben bármikor akadhat jó téma, amit meg kell örökíteni. Ilyen alkalmakkor készített fotóimból állt össze a falu alatt elterülő tavat bemutató összeállításom, amely a PTE Orvoskari Hírmondóban jelent meg. A fotózást sohasem késő elkezdeni, akár egy közepes tudású digitális masinával és egy egyszerű számítógépes képszerkesztő programmal némi gyakorlás után bárki „csodákat” tud produkálni. Egy jól sikerült kép sok örömet szerez az alkotó számára!

Tavasztól őszig rendszeresen biciklizünk, nem csak feleségemmel, hanem helybéli barátokkal is, így kapcsolva össze a testedzést a jó társasággal. (10-20 km megtétele után nagyon jól esik egy pohár hideg sör.) „Kiegészítő sportként” a rendszeres fűnyírás szolgál. Pécsett nem biciklizünk, de mozogni a téli hónapokban is szükséges, ezért a lakásban elhelyezett „elliptikus tréner”-nek nevezett futógépen reggelente – kedvemtől és aktuális erőnléti állapotomtól függően - 1-5 km-t teljesítek jó tempóban, ami 8-10 perctől 45 percig terjedő időtartamot és 100- 400 kcal-t jelent. A rendszeres és intenzív testmozgás valamilyen formáját mindenkinek szívből ajánlom, mert mentális és fizikai teljesítő képességünk megőrzése csak így lehetséges!