hirdetés
2025. április. 03., csütörtök - Buda, Richárd, Múzsa.
hirdetés

Áttörésre várnak az orvostechnikai eszközök gyártói

Az orvostechnikai szektor működését a finanszírozási problémák mellett komoly mértékben hátráltatja a promóciós tevékenység tilalma, illetve az a szemlélet, amely az egészségügyre csupán költségtényezőként tekint.

Az orvostechnikai eszközök gyártóinak legnagyobb problémáját az jelenti, hogy az egészségügyre csak mint költségtényezőre tekintettek a kormányok az elmúlt időszakban, a valóságban azonban a szektor komoly mértékben járul hozzá a GDP-termeléshez, már csak a dolgozók vagy a felhasznált eszközök számát, illetve az adóbevételeket tekintve is, nem is beszélve arról, hogy melléktermékként a beteg is meggyógyul – mondta a Napi Gazdaságnak Hornyák László, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége elnöke. A pazarlás elkerülésén kívüli költségcsökkentés csak tüneti kezelést jelent – tette hozzá. A támogatott segédeszközök orvosok számára való bemutatásáért fizetendő évi egymillió forintos látogatói díjhoz hasonló intézmény például sehol máshol nem található, de komoly gondot okoz, hogy a gyártók és forgalmazók nem tudják megismertetni termékeiket sem az orvosokkal, sem a betegekkel. A támogatott segédeszközökre ugyanis (a gyógyszerekhez hasonlóan) reklámtilalom vonatkozik, egy száz tagból álló termékcsaládnál pedig már akár egyetlen támogatott tag is e tilalmat vonja maga után. Világszerte általános tendencia az egynapos ellátási formák terjedése, ami még inkább előtérbe helyezné az eszközök megismertetését – hangsúlyozta Hornyák.
Az elnök szerint általános európai gyakorlat, hogy a segédeszköz-finanszírozás a gyógyszerkassza harmadát, negyedét teszi ki. Ha Magyarországon utóbbi mintegy 300 milliárd forintot jelent, akkor a segédeszközöknél 100 és 75 milliárd forint között kellene alakulnia az összegnek, szemben a mostani 40 milliárddal. Az egészségügyi intézmények bevételeinek csökkenésével jellemzően a szállítókkal szembeni tartozásállományuk indul növekedésnek, a fizetési határidők 30-ról 60 vagy 90 napra emelkedése jelenti a szektor másik neuralgikus pontját. A cégek folyamatosan 20–50 milliárd forinttal finanszírozzák az egészségügyet, a kisebb magyar vállalkozások a mai hitelfeltételek között így saját árrésüket sem tudják finanszírozni.
A gyógyászati segédeszközök több termékcsoportjában hét éve nem történt árrendezés, néhány esetben pedig még árleszorító hatások is érvényesülnek, ami a korszerű termékek terjedése ellen hat. Különösen tarthatatlan ez az állapot ott, ahol magas az élőmunkaigény, illetve az alapanyaghányad – fejtette ki Tóth Zoltán, a szövetség főtitkára. A gyártók a minőségben is kénytelenek az alacsony árhoz alkalmazkodni, a nagy spórolás azonban a végén sokkal többe kerül az államnak, de leginkább az embereknek. Hornyák szerint ha például egy kerekes szék három év alatt tönkremegy, de a beteg csak ötévente jogosult újabbat felíratni, akkor kénytelen saját pénzből újat vásárolni.
A szövetség teljes körű koncepciót dolgozott ki az új technológiák és eszközök gyógyítási rendszerbe való befogadására, az erről szóló jogszabály kétéves munkát követően lépett hatályba. A kórházi beszállítói közbeszerzéseknél kiemelten fontosnak tartják az átláthatóság megteremtését, illetve azt, hogy a szabályozás vegye figyelembe az egészségügyre jellemző sajátosságokat – e téren azonban Tóth szerint egyelőre nem sikerült megfelelő eredményeket elérni. A támogatásba való befogadás, illetve a forgalmazás és a támogatás feltételrendszerét egy közeljövőben várható jogszabály fogja módosítani, amely a vállalkozásokra hatalmas adminisztratív terheket ró, éppen ezért éles kritikákat váltott ki a szakma oldaláról Tóth szerint. A szövetség úgy véli, emellett felülvizsgálatra szorulnak a kórházakra vonatkozó minimális orvostechnikai és egyéb műszaki követelmények is. A gyógyászati segédeszközöknél rendkívül sok szabályozási változás történt az elmúlt években: legutóbb tavaly augusztusban érte megszorítás a területet. Ekkor több termékcsoportban csökkent a támogatás és a felírható darabszám – a kötszereknél például havi 30-ról 20-ra -, de szigorodtak a felírási szabályok is, amelyek nyomán Tóth szerint bizonyos termékek forgalma tavaly ősz és tavasz között 25–30 százalékkal visszaesett.
A szövetség bízik abban, hogy a leendő kormányzat partneri viszonyra törekszik majd, hiszen a 63 tagvállalat vezetői – orvosok, közgazdászok, mérnökök – hatalmas tudásanyagukat szakértőként ingyen és bérmentve ajánlják fel az államnak. A szektor helyzetének alfája és ómegája ugyanakkor a magyar gazdaság növekedési pályája, az iparágnak emellett kiszámítható és tervezhető viszonyokra van szüksége a szabályozás állandó változásából adódó bizonytalansággal szemben.
Az orvostechnikai eszközök piaca évi 80–100 milliárd forintos nagyságrendet jelent. A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó támogatási kassza 2006-ban 50 milliárd forint volt, jelenleg 40–45 milliárd forint között alakul, miután az elmúlt időszakban 35 milliárdra is csökkent az értéke. A szektor reálértéken számolva várhatóan idén sem éri el a 2006-os költési szintet.

Az orvostechnikai eszközök gyártóinak legnagyobb problémáját az jelenti, hogy az egészségügyre csak mint költségtényezőre tekintettek a kormányok az elmúlt időszakban, a valóságban azonban a szektor komoly mértékben járul hozzá a GDP-termeléshez, már csak a dolgozók vagy a felhasznált eszközök számát, illetve az adóbevételeket tekintve is, nem is beszélve arról, hogy melléktermékként a beteg is meggyógyul – mondta a Napi Gazdaságnak Hornyák László, az Orvostechnikai Eszközök Gyártóinak és Forgalmazóinak Szövetsége elnöke. A pazarlás elkerülésén kívüli költségcsökkentés csak tüneti kezelést jelent – tette hozzá. A támogatott segédeszközök orvosok számára való bemutatásáért fizetendő évi egymillió forintos látogatói díjhoz hasonló intézmény például sehol máshol nem található, de komoly gondot okoz, hogy a gyártók és forgalmazók nem tudják megismertetni termékeiket sem az orvosokkal, sem a betegekkel. A támogatott segédeszközökre ugyanis (a gyógyszerekhez hasonlóan) reklámtilalom vonatkozik, egy száz tagból álló termékcsaládnál pedig már akár egyetlen támogatott tag is e tilalmat vonja maga után. Világszerte általános tendencia az egynapos ellátási formák terjedése, ami még inkább előtérbe helyezné az eszközök megismertetését – hangsúlyozta Hornyák.

Az elnök szerint általános európai gyakorlat, hogy a segédeszköz-finanszírozás a gyógyszerkassza harmadát, negyedét teszi ki. Ha Magyarországon utóbbi mintegy 300 milliárd forintot jelent, akkor a segédeszközöknél 100 és 75 milliárd forint között kellene alakulnia az összegnek, szemben a mostani 40 milliárddal. Az egészségügyi intézmények bevételeinek csökkenésével jellemzően a szállítókkal szembeni tartozásállományuk indul növekedésnek, a fizetési határidők 30-ról 60 vagy 90 napra emelkedése jelenti a szektor másik neuralgikus pontját. A cégek folyamatosan 20–50 milliárd forinttal finanszírozzák az egészségügyet, a kisebb magyar vállalkozások a mai hitelfeltételek között így saját árrésüket sem tudják finanszírozni.

A gyógyászati segédeszközök több termékcsoportjában hét éve nem történt árrendezés, néhány esetben pedig még árleszorító hatások is érvényesülnek, ami a korszerű termékek terjedése ellen hat. Különösen tarthatatlan ez az állapot ott, ahol magas az élőmunkaigény, illetve az alapanyaghányad – fejtette ki Tóth Zoltán, a szövetség főtitkára. A gyártók a minőségben is kénytelenek az alacsony árhoz alkalmazkodni, a nagy spórolás azonban a végén sokkal többe kerül az államnak, de leginkább az embereknek. Hornyák szerint ha például egy kerekes szék három év alatt tönkremegy, de a beteg csak ötévente jogosult újabbat felíratni, akkor kénytelen saját pénzből újat vásárolni.

A szövetség teljes körű koncepciót dolgozott ki az új technológiák és eszközök gyógyítási rendszerbe való befogadására, az erről szóló jogszabály kétéves munkát követően lépett hatályba. A kórházi beszállítói közbeszerzéseknél kiemelten fontosnak tartják az átláthatóság megteremtését, illetve azt, hogy a szabályozás vegye figyelembe az egészségügyre jellemző sajátosságokat – e téren azonban Tóth szerint egyelőre nem sikerült megfelelő eredményeket elérni. A támogatásba való befogadás, illetve a forgalmazás és a támogatás feltételrendszerét egy közeljövőben várható jogszabály fogja módosítani, amely a vállalkozásokra hatalmas adminisztratív terheket ró, éppen ezért éles kritikákat váltott ki a szakma oldaláról Tóth szerint. A szövetség úgy véli, emellett felülvizsgálatra szorulnak a kórházakra vonatkozó minimális orvostechnikai és egyéb műszaki követelmények is. A gyógyászati segédeszközöknél rendkívül sok szabályozási változás történt az elmúlt években: legutóbb tavaly augusztusban érte megszorítás a területet. Ekkor több termékcsoportban csökkent a támogatás és a felírható darabszám – a kötszereknél például havi 30-ról 20-ra -, de szigorodtak a felírási szabályok is, amelyek nyomán Tóth szerint bizonyos termékek forgalma tavaly ősz és tavasz között 25–30 százalékkal visszaesett.

A szövetség bízik abban, hogy a leendő kormányzat partneri viszonyra törekszik majd, hiszen a 63 tagvállalat vezetői – orvosok, közgazdászok, mérnökök – hatalmas tudásanyagukat szakértőként ingyen és bérmentve ajánlják fel az államnak. A szektor helyzetének alfája és ómegája ugyanakkor a magyar gazdaság növekedési pályája, az iparágnak emellett kiszámítható és tervezhető viszonyokra van szüksége a szabályozás állandó változásából adódó bizonytalansággal szemben.

Az orvostechnikai eszközök piaca évi 80–100 milliárd forintos nagyságrendet jelent. A gyógyászati segédeszközökre vonatkozó támogatási kassza 2006-ban 50 milliárd forint volt, jelenleg 40–45 milliárd forint között alakul, miután az elmúlt időszakban 35 milliárdra is csökkent az értéke. A szektor reálértéken számolva várhatóan idén sem éri el a 2006-os költési szintet.

Leszák Tamás
a szerző cikkei

(forrás: Napi Gazdaság)

Könyveink

  • learn more Májsebészet

    A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...

  • learn more Rendhagyó szakácskönyv. Patikusok receptjei és borai

    Az utolsó darabig elfogyott, a későn rendelők pedig már nem is juthattak hozzá a Galenus Kiadó „Rendhagyó...

  • learn more Aszklépiosztól a betegjogokig

    Tizenkét év telt el azóta, hogy a nagy fehérköpenyes varázslóra felnéző „ketteske”, a gyógyítás tárgyaként kezelt beteg az orvos...

  • learn more Általános ápolástan és gondozástan

    A kötet az elmúlt évtizedekben jelentős változáson átment ápoláselméleti feladatok mellett részletesen foglalkozik az egészséges...

  • learn more Social dreaming

    Social dreaming – bizarr ötlet, hiszen csak egyes emberek álmodnak, és álmaikkal pszichoanalízisben „dolgoznak”. A social dreaming azonban más...

  • learn more Transzfúzió

    A könyv a hazai palettáról évek óta hiányzó munkát pótol. A vérátömlesztés a mindennapi klinikai/kórházi munka során napjainkban is gyakori (olykor...

  • learn more Férfigyógyászat

    Az orvosi szakterületek szétválása óta létezik a nőgyógyászat, amely alapvetően a női reprodukcióval és annak szerveivel foglalkozik. A FÉRFIGYÓGYÁSZAT...

  • learn more A jungiánusok - Összehasonlító és történeti nézőpont

    Végre magyarul is olvasható a Carl Gustav Jung svájci pszichiáter követőiről elnevezett nemzetközi mozgalom,...

  • learn more Nyílt lábszártörések

    A Traumatológia Témakörök sorozatban újdonságként egy monográfia is megjelent, mely egyben egy tudományos munka összefoglalója is. A 222 oldalas...

  • learn more Magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe

    Negyvenkilenc magyarországi kastélyt ismerhetnek meg ennek a pompás látványtérképnek a segítségével. A kiadvány...

  • learn more Odú vagy kelepce?

    Hogy kik is vagyunk, mit akarunk az élettől és mi a szerepünk a világban, azaz identitásunk, mindegyikünk számára fontos kérdés. Valódi önmagunk...

  • learn more A bizalomtól a találkozásig - Ajkay Klára összegyűjtött írásai és előadásai

    Ajkay Klára klinikai pszichológus, pszichoanalitikus és pszichodráma...

  • learn more Szemészet

    Napjainkban új kihívások várnak a szemésztársadalomra. A népesség elöregedésével nő az időskorban előforduló szembetegségek száma. A 80 éven felüli lakosság...

  • learn more Patikai reklámtárgyak

    A kiadó tovább folytatja az 1999-ben elkezdett, nagy sikert aratott reprezentatív gyógyszerészettörténeti albumsorozatát ezen könyvével. A reklám a...

  • learn more A légzésrehabilitáció elmélete és gyakorlata

    A rehabilitáció fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Az elmúlt években Magyarországon három jelentõs...

  • learn more 150 EKG kérdés (javított kiadás)

    Bár a gyakorlat és a tapasztalat semmivel sem helyettesíthető, ez a könyv egy lépéssel közelebb áll a klinikai valósághoz, mint azok a...

  • learn more Orvosi latin szógyűjtemény

    A szótárban a címszavak összeállításánál irányadó szempont az volt, hogy a tanuló megtalálja benne azokat a szavakat, amelyek a további...

  • learn more Funkcionális anatómia

    A tankönyv a hallgatók számára biztosítja azon az ismereteket, melyek elsajátítása lehetővé teszi a szakmai tárgyak megértését,...

  • learn more Árpád-kori templomok - látvány térkép

    A magyar történelem, a honfoglalás után korszak –az államalapítás korának- ötvenöt szép és jelentős műemlékét mutatja be...

  • learn more Gyakorlati útmutató a női változókor időszakához

    Annyit biztosan mondhatunk, hogy a változókori panaszok kezelése legtöbbször indokolt és ugyanakkor sokrétű – a...