hirdetés
2024. november. 05., kedd - Imre.

Egészségpolitika

Alkoholstratégiák Európában

Keményebb nemzeti intézkedéseket sürget új, globális alkoholstratégiájában az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Nagy-Britanniában betiltják a pubokban zajló ivóversenyeket, Putyin pedig 2020-ig kilenc literre felezné az oroszok által fogyasztott szesz mennyiségét.
Fokozottabb szigor az alkoholt fogyasztó autóvezetőkkel szemben, a szeszes italok kiskereskedelmének alaposabb szabályozása, az alkoholos italok marketingjének korlátozása, illetve a gyerekek és fiatalok fokozottabb védelme – többek között ezekre a kérdésekre is kitér az a globális stratégiatervezet, amelyet több éves előkészítő munka után a WHO igazgatói tanácsa a múlt hétvégén zárult genfi ülésén fogadott el. A végleges dokumentumról várhatóan májusban szavaz a WHO közgyűlése.
 
„Eddig nem létezett ehhez hasonló, az egész világra kiterjedő alkoholstratégia” – vázolja a keretdokumentum jelentőségét Kökény Mihály, a WHO végrehajtó tanácsának magyar tagja, aki a tárgyalásokon az EU tagállamainak álláspontjait is koordinálta. „A stratégia nem kötelező érvényű, inkább egy étlapot kínál a nemzeti kormányoknak arról, hogy e területen milyen intézkedéseket érdemes vagy lehet foganatosítani.”
 
Évente kétszázezren halnak meg miatta
 
Az alkoholfogyasztás okozta károk egyre jelentősebbek az EU tagállamaiban, ahol a probléma egyre több gyereket is veszélyeztet – tette közzé tavaly ősszel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amelynek jelentése szerint a túlzott alkoholfogyasztás évente 195 ezer ember halálát okozza az unióban, és a tagállamok átlagát figyelembe véve a korai halál harmadik leggyakoribb oka. A bizottság szerint az EU-ban 5–9 millió gyerek életét befolyásolja hátrányosan az alkohol. 
 
A WHO új globális stratégiája 10 területen ajánl lehetséges intézkedéseket a nemzeti kormányoknak, amelyek között kiemelt helyet foglal el az ittas vezetés visszaszorítása. Azokban az országokban, ahol minimális mennyiségű alkohol fogyasztása után még a kormány mögé ülhetnek a vezetők (azaz nem vezették be a zéró tolerancia elvét), a javaslatok egyike szerint a törvényben maximált véralkoholszint értékét csökkenteni kell a friss jogosítvánnyal rendelkező fiatalok és a hivatásos járművezetők esetében.
 
Nincs több „egyet fizet, kettőt kap”?
 
Az alkoholos italok kiskereskedelmét érintő lehetséges korlátozások között kitérnek a szeszt árusító üzletek számának vagy nyitvatartási idejének csökkentésére, a nyilvános helyen történő alkoholfogyasztásra és az illegálisan előállított szeszes italok terjesztésének visszaszorítására is. 
 
A gyártók marketingtevékenységét illetően a stratégia többek között a fiatalok közösségi médián keresztüli elérését tenné nehezebbé, illetve korlátozná a szeszes italokat gyártók szponzorációs tevékenységét is. Az árpolitikát tekintve a WHO stratégiája az egyes italok alkoholtartalmának megfelelő mértékű adó kivetése mellett a javaslatok között sorolja fel az árleszállító akciók, beleértve az „egyet fizet, kettőt kap” kampányok betiltását is.
 
Kulturális különbségek az alkoholtérképen
 
Az alkoholfogyasztás, illetve az ahhoz kapcsolódó káros hatások visszaszorítására vonatkozó nemzeti stratégiák kialakításánál a WHO szerint a kormányoknak érzékenyeknek kell lenniük a vallási, kulturális és társadalmi jellegzetességekre, különbségekre is. „A dél-európai országokban, ahol a nagy hagyományokkal rendelkező borfogyasztás népszerű, a tömény szeszek fogyasztása kevésbé jellemző” – mondja Kökény Mihály. „Kelet-Európában nehezebb a kérdés, az alkoholfogyasztás itt gyakran a társadalmi, egzisztenciális frusztrációk levezetését is szolgálja.”
 
A kulturális különbségek egyik példájaként Kökény Mihány Oroszországot említi, ahol Vlagyimir Putyin miniszterelnök január közepén valódi hadjáratot indított a híresen nagyivó oroszok alkoholfogyasztásának visszaszorítására. A „legfelsőbb szintről” jövő kezdeményezés szerint többek között adóemeléssel, illetve a hirdetések és a forgalmazás korlátozásával 2012-ig 15 százalékkal, 2020-ig pedig 55 százalékkal kívánják csökkenteni a szeszes italok fogyasztását. 
 
Tavaly nyáron az orosz elnök, Dimitrij Medvegyev utasítására már megtriplázták a sörre kivetett jövedéki adót, alsó korlátot vezettek be a vodka kiskereskedelmi árára és fontolgatják a sör árusításának betiltását is az utcai kioszkokban.

Oroszországban, ahol a Reuters beszámolója szerint évente átlagosan 18 liter szeszt fogyaszt egy állampolgár, évente 23 ezren veszítik életüket alkoholmérgezés miatt és további 75 ezer ember szenved túlzott alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó betegségekben. 
 
Betiltják a kocsmai kedvezményeket
 
Hasonlóan ambiciózus új alkoholszabályozást vezetnek be Nagy-Britanniában, ahol szigorítják az alkoholos italok árusításának szabályait. A két lépésben, április 6-án és október 1-én életbe lépő szabályok szerint a helyi pubokban és klubokban minden esetben ellenőrizni kell a vásárlók nagykorúságát és választási lehetőséget kell biztosítani a kisebb és nagyobb mennyiségi egységek (röviditaloknál szimpla vagy dupla, sörnél pohár vagy korsó) között.
 
A Guardian beszámolója szerint ezen kívül a vendéglátóhelyeken kísérőként csapvizet is biztosítani kell, méghozzá ingyenesen, illetve az üzemeltetőknek tartózkodniuk kell a túlzottan is vonzó akcióktól és árkedvezményektől. Betiltják a pubokban zajló gyakori ivóversenyeket, és egyéb, még több alkohol fogyasztására sarkalló kocsmai szokást, játékot is.
 
A változásoktól a brit kormány azt várja, hogy a felelőtlen promóciók visszaszorulásával csökken a túlzott alkoholfogyasztás rovására írható bűncselekmények száma, illetve az állam ezekhez kapcsolódó kiadásai. Az AFP szerint ez az összeg Nagy-Britanniában évente 8–13 milliárd fontra rúg.
 
A brit szigorítások nem érintik a „happy hour” akciókat, amelyek során a vendéglátóhelyek olcsóbban kínálhatják italaikat, illetve nem vonatkoznak a szupermarketek nagyobb tételekre szóló kedvezményeire sem. A Guardian szerint a szabályokat megszegő üzemeltetők működési engedélyét bevonhatják és akár 20 ezer fontos büntetést is kiszabhatnak rájuk.

 
Hazai helyzet
Bár Magyarországon korábban számos kezdeményezés indult az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódó problémák és feladatok átfogó kezelésére, hazánknak ma sincs elfogadott nemzeti alkoholstratégiája – mondta Kökény Mihály. Az OECD legfrissebb adatai szerint hazánkban az egy főre jutó átlagos évi alkoholfogyasztás az 1970–80-as években regisztrált közel 15 literről 2006-ra alig több mint 13 literre mérséklődött. Ezzel a mennyiséggel azonban még mindig a listavezetők közé tartozunk az OECD tagállamok között.

 
Forrás: HVG Online

cimkék

Könyveink