AB: jogellenesen vették el a rokkantnyugdíjakat
Újabb pofont kapott az Alkotmánybíróságtól a Nemzeti Együttműködés Rendszere: a testület hosszas vita után kimondta, hogy a kormány megszegett egy, az emberi jogok védelméről szóló nemzetközi szerződést azzal, ahogy az elmúlt években elvette a rokkantnyugdíjasok juttatásainak nagy részét. Kérdés, hogy ezzel mit kezdenek a magyar bíróságok, a magyar állam és maguk a károsultak. Az Index összeállítása.
Az ügy, amelyben az Alkotmánybíróságnak döntenie kellett már megjárta a Kúriát, ott viszont felfüggesztették a per tárgyalását és arra kérték az AB-ot, vizsgálja meg, nem ütközik-e nemzetközi szerződésbe a törvény, ami alapján sok rokkantnyugdíjastól az addigi ellátásának több mint a felét elvette az állam.
Az AB döntése szerint 2012-ben a kormány a rokkantsági ellátás rendszer és a rokkantság szintjét megállapító felülvizsgálati rendszer átalakításánál nem alkotott olyan szabályokat, ami az ellátásra jogosultak tényleges fizikai állapotának javulását és az átalakítás előtt kapott ellátását figyelembe vette volna. Ezzel a bonyolult nyelvezettel az AB azt akarja mondani, hogy
- a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak;
- erre hivatkozva pedig drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.
Emiatt a rokkantsági ellátást átalakító 2011-es törvény bizonyos részei ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével
A döntés értelmében az AB előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe , amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapota. Az Országgyűlésnek pedig azt, hogy 2019 március 31-ig módosítsa úgy a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt.
