Egészségpolitika
A vakok szövetsége szerint „karcsúsítani” kell a szolgáltatásokat
2009. október 16. 14:32
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) elnöke szerint a jövő évi állami támogatás csökkenése miatt szolgáltatásaikat „karcsúsítani” kell. Szőke László erről a fehér bot nemzetközi napja alkalmából nyilatkozott csütörtökön az MTI-nek.
Hozzátette azonban, hogy a szolgáltatásokról szóló belső egyeztetések még folyamatban vannak, másrészt a parlament még nem fogadta el a végleges költségvetést.
A szövetség jövő évi állami támogatása az előirányzat szerint mindössze 50 millió forint lett volna, ez az idei 207 milliós összeghez képest mintegy 80 százalékos csökkenést jelentene. Szőke László közlése szerint azonban sikerült elérniük, hogy a 2010-es előirányzat 70 millió forint legyen érdekvédelmi tevékenységre, és további 27,5 milliót kapnának az országos szolgáltatások első félévi finanszírozására.
Mint elmondta, a 270 millió forintos összpályázati keretből 76 millióra pályázhat az MVGYOSZ a tagszervezeteivel, így összesen a jövő évi előirányzat 173,5 millió forint. Ez visszalépés az idei finanszírozáshoz képest, de előrelépés a kormány által „megajánlott” 50 millióhoz képest – tette hozzá.
A szövetség összköltségvetése kiegészül még, hiszen az állami támogatáson felüli részt különböző – köztük a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos – felajánlásokból gyűjtik össze, amelyekkel együtt nagyjából 300 millió forintból gazdálkodhatnak.
Szőke László kiemelte, hogy három tevékenység van, amit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 76 milliós támogatási keretből nem kíván finanszírozni: a segédeszköz-ellátás, amely az Egészségügyi Minisztérium hatásköre, a speciális tankönyvkészítés, ami az oktatási tárcához tartozik, és a kulturális tevékenység, ezen belül is a hangoskönyvkészítés. E három terület finanszírozását nehéz lesz előteremteni – jegyezte meg a szövetség elnöke. Az említett szolgáltatások fenntartását alapvetőnek nevezte, mint mondta, ezeket feladni nem lehet.
A gyógyászati segédeszköz-ellátás kapcsán kitért arra, hogy az egészségbiztosító a fehér botoknak csak egy bizonyos fajtáját támogatja, és sajnos csak a „silányabbakat”. Nem terjed ki a támogatás az életvitelt könnyítő, úgynevezett beszélő eszközökre sem, mint amilyenek például a vérnyomásmérők vagy a mérlegek. Ezekért a használati tárgyakért háromszor-négyszer annyit kell fizetnie egy fogyatékossággal élőnek, mint ezen áruk hagyományos kivitelű darabjaiért. Szőke László hangsúlyozta: az esélyegyenlőség számukra azt is jelenti, hogy ezen eszközökért ne kelljen több pénzt kiadniuk, mint amennyit látó embertársaik fizetnek.
A rehabilitációs központok létrehozásáról szólva elmondta, hogy örül ezen központok működésének, azonban megjegyezte: ha a mindennapi életvitelhez szükséges eszközök beszerzéséhez szükséges támogatást nem biztosítják a látássérülteknek, akkor felesleges pénzkiadás a látássérültek rehabilitációs képzése.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává, a vakok világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére.
A WHO adatai szerint 45–50 millióra tehető a világon a vakok és további 125–135 millióra a gyengénlátók száma. Magyarországon mintegy 45 ezer súlyosan látássérült és 20 ezer vak ember él.
A szövetség jövő évi állami támogatása az előirányzat szerint mindössze 50 millió forint lett volna, ez az idei 207 milliós összeghez képest mintegy 80 százalékos csökkenést jelentene. Szőke László közlése szerint azonban sikerült elérniük, hogy a 2010-es előirányzat 70 millió forint legyen érdekvédelmi tevékenységre, és további 27,5 milliót kapnának az országos szolgáltatások első félévi finanszírozására.
Mint elmondta, a 270 millió forintos összpályázati keretből 76 millióra pályázhat az MVGYOSZ a tagszervezeteivel, így összesen a jövő évi előirányzat 173,5 millió forint. Ez visszalépés az idei finanszírozáshoz képest, de előrelépés a kormány által „megajánlott” 50 millióhoz képest – tette hozzá.
A szövetség összköltségvetése kiegészül még, hiszen az állami támogatáson felüli részt különböző – köztük a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos – felajánlásokból gyűjtik össze, amelyekkel együtt nagyjából 300 millió forintból gazdálkodhatnak.
Szőke László kiemelte, hogy három tevékenység van, amit a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a 76 milliós támogatási keretből nem kíván finanszírozni: a segédeszköz-ellátás, amely az Egészségügyi Minisztérium hatásköre, a speciális tankönyvkészítés, ami az oktatási tárcához tartozik, és a kulturális tevékenység, ezen belül is a hangoskönyvkészítés. E három terület finanszírozását nehéz lesz előteremteni – jegyezte meg a szövetség elnöke. Az említett szolgáltatások fenntartását alapvetőnek nevezte, mint mondta, ezeket feladni nem lehet.
A gyógyászati segédeszköz-ellátás kapcsán kitért arra, hogy az egészségbiztosító a fehér botoknak csak egy bizonyos fajtáját támogatja, és sajnos csak a „silányabbakat”. Nem terjed ki a támogatás az életvitelt könnyítő, úgynevezett beszélő eszközökre sem, mint amilyenek például a vérnyomásmérők vagy a mérlegek. Ezekért a használati tárgyakért háromszor-négyszer annyit kell fizetnie egy fogyatékossággal élőnek, mint ezen áruk hagyományos kivitelű darabjaiért. Szőke László hangsúlyozta: az esélyegyenlőség számukra azt is jelenti, hogy ezen eszközökért ne kelljen több pénzt kiadniuk, mint amennyit látó embertársaik fizetnek.
A rehabilitációs központok létrehozásáról szólva elmondta, hogy örül ezen központok működésének, azonban megjegyezte: ha a mindennapi életvitelhez szükséges eszközök beszerzéséhez szükséges támogatást nem biztosítják a látássérülteknek, akkor felesleges pénzkiadás a látássérültek rehabilitációs képzése.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot nemzetközi napjává, a vakok világnapjává, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére.
A WHO adatai szerint 45–50 millióra tehető a világon a vakok és további 125–135 millióra a gyengénlátók száma. Magyarországon mintegy 45 ezer súlyosan látássérült és 20 ezer vak ember él.
MTI
