A sírás-rívás vége: államosítás?

Az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztással kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, ha az önkormányzatok úgy érzik, hogy "földhöz vágja őket" például a kórházaik működtetése, vagy nincs elég pénzük az oktatási intézmények fenntartására, akkor a kormány szívesen szervezi meg mind az egészségügy, mind az oktatás kérdését országosan, állami szinten, és veszi állami kézbe. Ismét hangsúlyozta ugyanakkor, hogy miután az önkormányzatok a tulajdonosai például a kórházaknak, ezért nélkülük és ellenükre nem lehet állami szervezést kialakítani.

Szerinte azonban az önkormányzatok annyira eladósodottak, hogy többségük számára teljesen világos: saját erőből nem fogják tudni működtetni a kórházaikat. A kormány pedig nem akar pénzt adni olyan rendszerek működtetésére, amelyekről az elmúlt években kiderült, hogy csak újra és újra előállítják ugyanazokat a problémákat - fűzte hozzá a kormányfő, aki igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy az államnak, a kormányzatnak jelenleg van-e elég ereje, kapacitása, szakembergárdája ahhoz, hogy ha egészségügyet, oktatást átvesz, akkor azt működtetni is tudja.

Arra, hogy körülbelül mikorra látja lefolytathatónak az önkormányzatokkal a tárgyalássorozatot, úgy reagált, hogy "ami kívánatos volna, az a következő év első negyedévének vége". Az ideális szerinte az volna, ha már úgy készíthetnék el az önkormányzatok a 2011-es költségvetésüket, hogy a legfontosabb kérdésekről megállapodtak a központi kormányzattal.

A főváros és a kormány viszonyát firtató felvetésre kifejtette, a kormánykoalíció politikai összetétele nagy valószínűséggel azonos lesz a fővárosi politikai térkép leosztásával, és így valószínűleg sokkal jobb lesz a főváros és a kormány viszonya, mint bármikor korábban. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az igazán izgalmas kérdés szerinte az, miképpen alakul a kerületek és a főváros viszonya.

Az államháztartás helyzetéről szólva azt mondta, "azt mindannyian tudtuk, hogy a megörökölt államháztartási és költségvetési helyzet az cudar. Azt mindenki tudta, hogy a 2010-es költségvetés számai nem stimmelnek. (...) Azt is láttuk, hogy tele van csontvázakkal a központi költségvetés szekrénye vagy kamrája". Ezek egyenként dőlnek ki - folytatta -, ez a folyamat még nem fejeződött be. Legutóbb például az derült ki, hogy a 2009-es évi költségvetés sem igaz, ugyanis szemben a törvényben foglaltakkal, "a valódi hiány az ott jó fél százalékkal magasabb", 4,4 százalék körül lesz. "Nem tudok mondani mást, mint hogy én ilyen kuplerájt még életemben nem láttam" - fogalmazott, megjegyezve, hogy talán a 2011-es évre végre a valóságos számokra épülő költségvetést tudnak készíteni.

Megerősítette, tavasszal elfogadhatják az új alaptörvényt. A miniszterelnök egy világos, a magyar történelmi hagyományokat tiszteletben tartó, egyszerű, sok értelmezésre nem szoruló, a későbbi, utánuk következő jó néhány parlament számára alaptörvényként szolgáló alkotmányt tart kívánatosnak, amely katalógusszerűen megnevez sarkalatos, kétharmados vagy négyötödös törvényeket is. Néhány intézmény esetében néhány alapállítás rögzítése is kívánatosnak látszik - tette hozzá. Az alkotmány előszavának pedig szerinte arra kell választ adnia, hogy "mégis miért élünk mi egy országban, mi köt bennünket össze".

Orbán Viktor beszélt a nyugdíjasok helyzetéről is, és közölte: még ebben az évben is kell "a nyugdíjasoknak pénzt küldenünk, hiszen a mindenkori kormánynak kötelessége, hogy az év vége felé újraszámolja - a bekövetkezett áremelések fényében - a nyugdíjak vásárlóértékét, és ha kell, akkor korrigáljon". Így szerinte egy egy százalék feletti nyugdíjemelés az utolsó két-három hónapban esedékessé válik.

Arra a kérdésre, hogy a magánnyugdíjrendszer elszámolásának ügyében hol tart a kormány és az Európai Unió tárgyalása, azt mondta, az álláspontok messze vannak egymástól, és jelen pillanatban nem is látja ezt áthidalhatónak.