A rezidensprogram módosításával a meghirdetett helyek többsége betelhet (frissítve)

Papp Magor a Balatonfüreden megrendezett országos járóbeteg szakellátási és szakdolgozói konferencia szombati napján üdvözölte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár előző napi bejelentését, amely szerint a programba belépő rezidensek választhatnak, hogy szakorvosképzésük végével az ösztöndíj fizetésének teljes idejéig - azaz még öt évig - teljes munkaidőben, vagy az ösztöndíj folyósításának kétszeres idejéig – akár tíz évig - részmunkaidőben vállalják, hogy Magyarországon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál dolgoznak.

Megnyitották a programot azok előtt is, akik nem ebben az évben végeztek.
A rezidensszövetség elnöke azt mondta: néhány száz fiatal számára ez valóban perspektívát jelenthet, de a magyar egészségügynek akkor lehet érdemi megtartó ereje, ha egyúttal a szakorvosi béreket is rendezik.

A rezidensszövetség becslései szerint az idén mintegy nyolcszáz végzett hallgató közül nagyjából négyszázan kezdik meg szakorvosképzésüket. A végzősök mintegy fele tehát nem lép be a magyar egészségügyi képzés rendszerébe.

Papp Magor felidézte a tavasszal meghirdetett akciójukat is, amikor a csatlakozók ügyvédi letétbe helyezték felmondólevelüket, amelyek január elsejével aktiválódnak, ha a kormányzat nem tesz érdemi intézkedéseket az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása érdekében. A rezidensszövetség elnöke tájékoztatása szerint az utóbbi időben már teljes munkakollektívák is jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. Teljes régiók ellátása eshet ki a magyar egészségügyből – hívta fel a figyelmet Papp Magor, de hozzátette: azon dolgoznak, hogy ez ne történjen meg.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke kiemelte, hogy szakdolgozói vonalon is egyre drámaibb méretű  a munkaerőhiány. Budapesten a betöltetlen szakdolgozói állások aránya 8-10 százalék. Emellett vannak olyan területek, amelyeken az elmúlt években alig képeztek ki szakembereket. Nincs utánpótlás például asszisztensekből, akik a laborokban az orvosok munkáját segítik – tette hozzá. 

A MESZK elnöke ugyan üdvözölte, hogy a szaktárca az utóbbi időben többször nyilatkozott arról, hogy a szakdolgozók pótlékainak problémáit rendezik, jelezte azonban: inkább megvárja a konkrét bejelentést. A csalódást okozó lépések között említette a Munka Törvénykönyvének tervezetét is, amely értelmében a szakdolgozók fizetése akár nettó húszezer forinttal is csökkenhet.

Balogh Zoltán pozitívumként kiemelte, hogy az egészségügyi ágazat koncepciójában, a Semmelweis Tervben az életpályamodell a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott, és a megoldási javaslatok több pontja átfedésben van az általuk megfogalmazottakkal.