hirdetés
2024. május. 14., kedd - Bonifác.

Eredménytelen miniszteri meghallgatás

A partnerség ezúttal is elmarad (frissítve)

Lényegében elbeszéltek egymás mellett kormánypárti és ellenzéki képviselők az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában, a szakminiszter meghallgatásán, amelyet eredetileg a jövő évi költségvetés sarokszámainak, az ágazat pozíciójának esetleges javítása céljával kezdeményeztek ellenzéki képviselők. A végül nemcsak eredménytelennek, de csalódásnak is minősített párbeszéd sértő megjegyzésektől, személyeskedésektől, lekezelő megjegyzésektől sem volt mentes, így aztán nem meglepő, hogy mint Mikola István szakpolitikus (Fidesz) utóbb fogalmazott: „a partnerség ezúttal sem jött össze.”

A Fidesz volt szakminisztere a meghallgatást ellenzéki képviselőtársaival még a világgazdasági válság és az általános recesszió kialakulása előtt kezdeményezte, elsősorban azért, mert olvasatában – az oktatással és a szociális szférával együtt – inkább meg kellene erősíteni az egészségügyet. A társadalmi problémák ugyanis medikalizálódnak, és válság idején „meg kell hagyni azokat a helyeket, ahová az emberek mintegy utolsó mentsvárba, visszavonulhatnak”. Mikola szerint azonban továbbra is „tőzsdei alkufolyamatokkal” dől el, mennyi pénzt kap az ágazat, amelynek folyamatosan visszavágják a költségvetését.
Székely Tamás szakminiszter utalt rá, meghallgatása kezdeményezésekor a képviselők kérdései elsősorban a jelenlegi torz intézményi kapacitások és finanszírozás megváltoztatása, az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi megtakarításának sorsa, valamint a jövő évi kilátások körül csoportosultak. Mint elmondta: jövő szerdán lesz a parlamenti expozéja annak a törvényjavaslatnak, amely újraszabályozza a kapacitásokat, és a járóbeteg-ellátásban fejlesztéseket tesz lehetővé ott, ahol korábban csökkentették vagy teljesen megszűntették a fekvőbetegek ellátását szolgáló ágyakat. Az Országgyűlés tegnap elfogadta a 2007. évi zárszámadási törvényt, amely kimondja, hogy az ágazatban tavaly keletkezett 27,4 milliárd forint megtakarítást csak az egészségügyben lehet felhasználni. A jövő évi kilátásokról szólva hangsúlyozta: a kormány eredeti elképzelését a 2009. évi költségvetés 1. változata tartalmazta, amelyben az ideihez képest 6,5 százalékos volt a növekmény; 777 milliárdot tartalmazott gyógyító-megelőző ellátások finanszírozására. A válság következtében azonban a 13. havi bérek tervezett elvonását érvényesítették a közszférában, de Székely Tamás szerint mindezek ellenére összességében mintegy 10,2 milliárdos fejlesztési forrás jut jövőre népegészségügyi feladatokra, háziorvosi ellátásra, a védőnői szolgálatok, az otthoni szakápolás működtetésére, mentésre, valamint összevont szakellátásra. Az ellenzéki képviselőket azonban nem győzte meg a szakminiszter.
Csáky András (MDF) kifogásolta, hogy Székely Tamás ugyan rendre 10–15 milliárd plusz pénzt „lebegtet”, ám ennek nem jelöli meg a forrását; mintha a miniszter más költségvetési javaslatot ismerne, mint ők. Szerinte háziorvoslásra is kevesebb jut, de összességében is elvonást tartalmaz a 2009. évi költségvetés tervezete. Mikola István azt mondta: a miniszter olyan meggyőzően beszél a számokról, hogy a laikusok nyilván el is hiszik, az általa elmondottak és a valóság között az ellenzéki politikus szerint azonban óriási szakadék van. Emlékeztetett rá: ő már miniszterjelölti meghallgatáson is úgy vélte, hogy „Székely Tamás valószínűleg nincs tisztában az ágazat valódi helyzetével.” A miniszter presztízsének csökkenését azonban mások is szóvá tették. Heintz Tamás (Fidesz) egyenesen úgy fogalmazott: ma valóban másként tekintenek a szakminiszterre, akinek anno „glória volt a feje felett”, ám a rá hagyott örökséget nem tudta vagy nem akarta helyrehozni, s most a válság befejezi azt a munkát, amit Székely két szabad demokrata elődje elkezdett. Legkeményebben Pesti Imre (Fidesz) fogalmazott, amikor Rodolfó tanítványának nevezte a minisztert, aki szerinte nem a „vigyázat, csalok,” hanem a „vigyázat, manipulálok” kifejezéssel jellemezhető. Pesti nemcsak a forráskivonás és a pszichiátriai betegek miatt keveredett vitába Székely Tamással, hanem szavahihetőségét is megkérdőjelezte az egri Markhot Ferenc Kórház kontra HospInvest ügyben. Megkérdezte, vajon nem járt-e közben a miniszter a cég érdekében, amely tudomása szerint úgy kötött szerződést, hogy a biztosító nem kért tőle "nullás igazolást", az ÁNTSZ pedig előtte nem járt a helyszínen. Előbbit később Székely dokumentumokkal cáfolta, de azok tanúsága szerint a tisztiorvosi szolgálat valóban az engedély kiadása, azaz november elseje után ellenőrzött. A miniszter egyébként Heintz Tamás szerint sem tartotta be ígéretét; nincsenek benne a gyógyszer-gazdaságossági törvényben a gyógyszerészi kamara által javasolt változtatások – mondta.
A miniszter a kemény kritikák hatására esetenként kizökkent, s válaszul ő is dokumentumot kért ezúttal Pesti Imre szavahihetőségének bizonyítására: azt szeretné tudni, valóban állítja-e a rendőrség, hogy a pszichiátriai átszervezések nyomán „megjelent az elmebetegek bűnözése”. Székely egyébként világossá tette: ott az eltérés a képviselők és az ő számai között, hogy a minisztérium az idei költségvetés keretszámából is levonja a népszavazással megszüntetett, bár korábban betervezett vizitdíj összegét a költségvetésből. 

Köbli Anikó

Hárommilliárd plusz?

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága szerdai ülésén a költségvetési törvénytervezethez első körben benyújtott - az ágazatot érintő - módosító indítványokat tárgyalta meg. A grémium és a kormány képviselője mindössze egy szocialista módosító javaslatnak adott zöld utat. Kökény Mihály (MSZP) módosítója 3 milliárd forinttal növelné az Egészségbiztosítási Alap működési költségét, míg ugyanezen tárgyban benyújtott fideszes és KDNP-s ajánlás 10 milliárd forintos módosítója nem kapott bizottsági többséget és a kormány is elutasította azt. Szintén megvétózta azt az ellenzéki javaslatot a bizottság és a kormány is, amelyben 3,9 milliárd forinttal növekedne jövőre a méltányossági gyógyszerkeret, és nem támogatta a bizottság és a kormány sem azt a javaslatot, amely a kisforgalmú gyógyszertárak támogatását növelné jövőre 1,4 milliárd forinttal.
Bizottsági és kormánytámogatás híján nem kapnak 40 millióval több támogatást a szakmai kamarák, és a Magyar Vöröskereszt támogatása sem emelkedik 36,5 milliárd forinttal, nem szavazta meg a testület az Országos Vérellátó Szolgálatnak szánt egymilliárd forintról szóló módosító indítványt sem. Áder János (Fidesz) módosító javaslata sem kapta meg a kellő támogatást, a képviselő a saját körzetében lévő csornai Margit Kórház struktúraátalakításához és a csornai háziorvosi rendelő felújítására kívánt 80 és 110 millió forintot átcsoportosítani az Egészségbiztosítási Felügyelet terhére. Az Országos Mentőszolgálat költségvetését hárommilliárd forinttal növelő fideszes és KDNP-s javaslat is "elvérzett", sem a kormány, sem a bizottság nem támogatta ezt az ajánlást.



MTI

cimkék

hirdetés

Könyveink