hirdetés
2021. június. 20., vasárnap - Rafael.
hirdetés

A mentőszolgálat járványmérlege

Csak a világháborúk és az ’56-os forradalom állította a mostani járványidőszakhoz mérhető kihívás elé az Országos Mentőszolgálatot – mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban a főigazgató, Csató Gábor.

A mentők a kezdetektől, tavaly január óta részt vesznek a járvány elleni védekezésben. Még kívülről is szinte elviselhetetlennek tűnt az a munkamennyiség, ami az egészségügyre és azon belül a mentőszolgálatra zúdult. Hogyan élték ezt meg önök belülről?

Az elmúlt 134 évben az Országos Mentőszolgálat két világháborúban és egy forradalomban is bizonyított, de talán nem tűnik túlzásnak, ha azt mondom: olyan terheléssel, ami elé ez a világjárvány állított minket, még soha nem kellett megbirkóznunk. Tavaly év elején még csak a határellenőrzésben segítettünk, ezt követte a Covid-19-gyanús betegek és kontaktjaik karanténba szállítása, majd elkezdtünk segédkezni a mintavételezésben, és a járvány előre haladtával sajnos egyre többeket kellett kórházba szállítani. Mindez pedig egyre komolyabb szervezésbeli kihívást is jelentett, csakhogy a mentőszolgálat alapvetően egy logisztikai szervezet, ez pedig óriási előnyt jelent egy ilyen helyzetben.

Az Országos Mentőszolgálattal szemben alapvető elvárás, hogy a lehető leggyorsabban érkezzen a bajbajutottakhoz. Ennek mennyire tudtak megfelelni egy világjárvány közepén? Került-e hátrányba „normál” beteg emiatt?

Nem, és ezt az is bizonyítja, hogy 2020-ban a nagy terhelés ellenére sem tört meg a kiérkezési idő csökkenésének a trendje: bár 2015-höz képest az életmentési feladatszámunk közel 20 százalékkal nőtt, a gyors helyszínre érkezés arányán itt tavaly is sikerült 2 százalékot javítani.

Ezt úgy tudtuk elérni, hogy a többletfeladatokhoz többletkapacitásokat rendeltünk, és leválasztottuk a Covid-ellátással kapcsolatos teendőinket a normál mentési faladatokról. A nemzetközi szakmai kapcsolataim ebben sokat segítettek: az olasz kollégák, akik a világjárvány első hullámában iszonyú terhelést kaptak, már a kezdetekkor javasolták, hogy hozzunk létre a mentőállomásoktól független speciális „vörös” vagy mentesítő zónákat. Innen mennek ki és ide érkeznek a kizárólag a koronavírus-fertőzéssel összefüggő feladatokat ellátó autók, amelyeket itt fertőtlenítenek, itt öltöznek át, veszik fel a védőruhát a bajtársak, illetve kapják meg mintavételhez szükséges eszközöket.  

Mint egy párhuzamos mentősuniverzum.

Úgy is fogalmazhatnánk, kinövesztettünk magunkból, magunk mellett egy másik mentőszolgálatot, ahol csúcsidőben ugyanannyi egységet mozgatunk, mint amennyi egyébként a mentésben van: több mint ezer ember vesz részt napi 3000-4000 mentési feladatban, és végez el akár több mint 20 ezer tesztet. A mintavételeket egy körülbelül 100 fős call center segíti, önkéntesekkel, vöröskeresztesekkel, medikusokkal, és a betegszállító cégek is beszálltak a tesztelésbe. (...)

Az Országos Mentőszolgálat állományából hány ember fertőződött meg, voltak-e halálesetek?

A fertőzöttek számát természetesen naponta mérjük, az elmúlt másfél évben a legnagyobb megbetegedési arány 2,5 százalék volt az állományunkban. Ők, és azok a bajtársaink, akiket végül elveszítettünk, nem feltétlenül szolgálatteljesítés közben fertőződtek meg, de sajnos nem tudtak megküzdeni a betegséggel. Mióta rendelkezésre állnak a védőoltások, radikálisan csökkent a fertőzések száma.

Mivel a kezdetektől biztosítva volt minden védőfelszerelés, kis eséllyel kapták el bajtársaink munka közben a fertőzést. Ennek ellenére minden esetben 100 százalékos táppénzt fizetünk. (...)

A teljes interjút ITT olvashatja

(forrás: Növekedés.hu)
hirdetés

Könyveink