A majdnem adóemelés majdnem igaz története
A multik az NGM-ben, az egyetlen hazai tulajdonú dohánycég, a Continental a parlamentben lobbizott - a dohánytermékek adóemelésének megfúrását övező hallgatás akár ezt a látszatot is keltheti. A Fidesz-frakció és a gazdasági tárca mindenesetre egymásnak feszült az ügyben, az összecsapásból a frakció és végül az egész dohányipar jött ki győztesen, a magyar cigi pedig az idén még biztosan olcsó marad. A költségvetés bukik, az egészségügyi szempontok egyelőre háttérbe szorulnak, a harc pedig az ősszel folytatódik, teljesen megjósolhatatlan eredménnyel. Lázár János frakcióvezető szerint viszont senkinek nem engedtek és semmi titok nincs.
Az alkotmányügyi bizottság elé Balsai István elnök szerint égből pottyant javaslat nyomán az utolsó pillanatban leszavazta az Országgyűlés a nemzetgazdasági tárca által javasolt jövedékiadó-emelést. A július 4-i zárószavazás óta több cikkben foglalkoztunk az üggyel, melynek eredménye, hogy az idén már biztosan nem emelkedik a dohánytermékek adója. Ezzel az NGM közlése szerint az idén 3 milliárd forintot bukik a költségvetés, és egyelőre kérdés, mi lesz a 2012-re tervezett két másik adóemelési lépéssel, melyek az Index számításai szerint több mint 20 milliárd forintos bevételt hoztak volna.
Az utolsó pillanatos módosító nyomán az össztűz az ügyben máig is hallgató alkotmányügyi bizottságra zúdult: a képviselők a háttérben, név nélkül is maximum annyit mondtak, nem tudták mi történt, a frakciófegyelem kötötte őket a szavazásnál.
Pedig a parlament egy körben már enyhített az NGM eredeti javaslatán. A június 3-án benyújtott adóemelés három lépcsőt tartalmazott, így szeptemberben, majd 2012 januárjában és júliusában is emelkedett volna a cigaretta és a vágott dohány adója. A vágott dohányé lényegesen nagyobb mértékben. Hogy ez a nagy cigarettagyártók évek óta folytatott lobbijának, egészségügyi vagy költségvetési szempontok felismerésének köszönhető, nem tudni.
Mindenesetre tény: a sodort cigihez vásárolt dohány és a rendes cigaretta ára közötti különbség egyre nőtt az elmúlt néhány évben – pedig már a szocialista kormányok idején is volt szó az árolló szűkítéséről –, így a fogyasztásban egyre nagyobb szerepet kapott az olcsó vágott dohány. Egyszerűsítve: a dohányzás, és így az dohányzással összefüggő egészségügyi kiadások nem csökkentek, a fogyasztás átrendezésével viszont a (potenciális) költségvetési bevételek és a nagy cigarettagyártók nyeresége igen. (A multik árversenybe is kezdtek a fogyasztási dohány térhódítását ellensúlyozandó, emiatt is csökkent nyereségük.)
Az NGM még a részletes indoklásban is csak annyit fűzött a javaslathoz, hogy “a két termékkör adóemelésében mutatkozó eltérés a fogyasztási dohánynak a cigarettával szembeni, a fogyasztás összetételére negatív hatással bíró árelőnyének csökkenéséhez vezethet”. Magyarul drágítani akarták a dohányt, hogy az ne legyen a cigarettának ennyire olcsó alternatívája.
A cikk folytatása itt.
