Magán vs. közellátás: a magyar egészségügy kettős valósága
2026. január 13. 05:44
Az állami és a magánegészségügy összemosódásának visszás következményeiről beszélt a Spirit FM műsorában Élő Anita egészségügyi szakújságíró.
A Spirit FM Több-kevesebb című gazdasági magazinműsorában Rónai Egon Élő Anitával, a Válasz Online egészségügyi szakújságírójával beszélgetett az állami és magánegészségügy összefonódásának visszás jelenségeiről.
A szakértő rámutatott, hogy bár a kormányzat korábban a két szféra teljes szétválasztását ígérte, a gyakorlatban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az ellátásból az állami intézményekhez kötődő fizetős szolgáltatások. Míg a tisztán magánkézben lévő Budai Egészségközpont éves bevétele 20 milliárd forint körül mozog, az egyetemi és állami kórházak mellett működő magánklinikák is jelentős, milliárdos tételeket termelnek. A probléma nem a kényelmi szolgáltatásoknál kezdődik, hiszen az érthető, ha valaki külön szobát vagy jobb étkezést vásárol magának, hanem ott, amikor maga az orvosi ellátás gyorsasága válik pénzkérdéssé az állami infrastruktúrán belül.
A beszélgetés központi témája az Uzsoki Utcai Kórház körül kialakult botrány volt, ahol egy magáncég égisze alatt végeztek fizetős ortopédiai műtéteket ugyanazokban a műtőkben, ahol az állami várólistás betegek is várakoznak. Ez a modell azért különösen aggályos, mert miközben az intézményben az ország egyik leghosszabb ortopédiai várólistája alakult ki, a fizetős betegek napokon belül sorra kerülhettek. Élő Anita szerint a rendszer alapvető hibája a finanszírozásban rejlik, hiszen az állam által egy-egy műtétre adott összeg sokszor nem fedezi a valós költségeket. Példaként említette, hogy míg 2022-ben egy csípőprotézis-műtétért több mint 900 ezer forintot kapott a kórház, egy évvel később ez az összeg jelentősen csökkent, ami arra ösztönzi az intézményvezetőket, hogy kevesebb állami műtétet végezzenek a veszteség elkerülése érdekében.
Ez a gazdasági kényszerhelyzet egyfajta kiskaput nyit a magánellátás felé az állami falakon belül is. Az orvosok számára a magánrendszer teljesítményalapú bérezése és a modernebb menedzsmentszemlélet vonzóbb, mint a merev állami bértábla, az állami kórházak pedig a fizetős betegeken keresztül próbálják kompenzálni a költségvetési hiányukat. Bár a szürkehályog-műtétek esetében korábban sikerült hatékonyan lefaragni a várólistákat, az ortopédiai beavatkozásoknál továbbra is tarthatatlan állapotok uralkodnak. A szakértő szerint ez a hibrid állapot hosszú távon mindenkinek rossz, hiszen az államnak az alapvető ellátás biztonságát kellene garantálnia, a magánszférának pedig a luxusigények kielégítésére és az innovációra kellene koncentrálnia ahelyett, hogy a közvagyonból fenntartott műtőkapacitást használja ki a tehetősebb betegek előnyére.
(forrás:
Spirit FM)
