A magyar egészségügy helyzete – kórházi szemmel

A magyar egészségügy egyik legnagyobb, megkérdőjelezhetetlen értéke a szolidaritás elve. A közfinanszírozott állami rendszer a társadalmi összetartozás garanciája: azt az alapelvet képviseli, hogy a gyógyulás és az ellátás nem a kiváltságosok, hanem minden állampolgár alanyi joga. Bár a mindennapok kihívásai és a rendszer nehézségei előttünk is ismertek, a Magyar Kórházszövetség hisz abban, hogy a biztonságos és hozzáférhető betegellátásnak mindenki számára elérhető közszolgáltatásnak kell maradnia – mert az egészség nem lehet anyagi helyzet kérdése. Az aktív fekvőbeteg-ellátásban évente 2,3 millió esetet látnak el Magyarországon, a krónikus esetek száma körülbelül 201 ezer, a járóbeteg-ellátásban pedig 75-80 millió orvos-beteg találkozót regisztrálnak. Ezt az értéket is meg kell tartani.

Világunk folyamatos változásban van, ezért a szolidaritás elvének megőrzése a működési keretek korszerűsítését követeli meg. A társadalom elöregedése, a növekvő krónikus megbetegedések száma, a szakemberhiány, valamint a területi egyenlőtlenségek, a várakozási idő és a finanszírozás nehézségei mind olyan rendszerszintű kihívások, amelyekre kizárólag hosszú távú és kiszámítható válaszok adhatnak megnyugtató megoldást.

Fontos az előrelépésekről is beszélni. Jelentős béremelési programok valósultak meg, számos intézmény infrastruktúrája és eszközparkja megújult, valamint a digitalizáció, a korszerű diagnosztika, az intervenciós medicina, a minimálisan invazív technikák, továbbá a mesterséges intelligencia is egyre inkább a betegellátás részévé vált. Ezeket a programokat mindenképpen folytatni szükséges.

Örömteli és új lendületet ad az egészségügynek az önálló minisztérium újbóli felállása, amely lehetőséget teremt arra, hogy az egészségügynek világosabb, önállóbb stratégiai képviselete és hosszabb távú szakpolitikai irányítása legyen. A tagkórházaink számára különösen fontos, hogy a döntéshozatalban a szakmai szempontok, a betegellátás valós tapasztalatai és a gazdasági fenntarthatóság egyszerre jelenjenek meg.

Az új kormány egészségügyi programja – benne az önálló minisztériummal, a közfinanszírozott állami egészségügy megerősítésével, a várólisták csökkentésével, a digitalizációval és jelentős többletforrás ígéretével – számos olyan célt fogalmaz meg, amelyről érdemi szakmai párbeszédet kell folytatnunk. A Magyar Kórházszövetség számára az a fontos, hogy ezek a célok ne politikai, hanem szakmai programként valósuljanak meg: a beteg, az egészségügyi dolgozó és a fenntartható intézményi működés legyen a középpontban.

A Magyar Kórházszövetség nem egy válságban lévő, hanem egy átalakuló magyar egészségügyről beszél. A kórházi ellátórendszerbe vetett bizalom megtartása és építése a fenntartható és hatékony egészségügy alapköve. A bizalom nem csupán a sikeres gyógyítás eredménye, hanem egy folyamatosan ápolandó, összetett kapcsolatrendszer a betegek, a hozzátartozók és az egészségügyi dolgozók között.

A bizalom erősítésének legfontosabb pillérei a transzparens kommunikáció, a biztonság, a szakmaiság és a kiszámíthatóság. A Magyar Kórházszövetség kiemelt célja, hogy szoros és hatékony partnerségi kapcsolatot alakítson ki az egészségügyi ágazatirányítással, és párbeszédet folytasson a szakmai kamarákkal. Az új kormány egészségügyi programja számos olyan célt fogalmaz meg, amelyeket támogatunk. 

A szervezet hisz abban, hogy a rendszer előtt álló kihívások csak közös gondolkodással és strukturált párbeszéddel oldhatók meg sikeresen. Fontosnak tartjuk, hogy az intézményvezetők és szakemberek tapasztalatai, valamint a döntéshozói szempontok egyaránt felszínre kerüljenek. 

A szakmai és strukturális egyeztetéseken túl a partnerség egyik kulcsfontosságú, gyakorlati pillére a betegek oktatása és edukációja. A megfelelően tájékoztatott beteg hatékonyabb partnere az orvosnak, ami közvetlenül hozzájárul az ellátás színvonalának növeléséhez és a kórházi rendszerek tehermentesítéséhez. 

Siófok, 2026. 09. 17.