A magyar egészségügy a betegközpontú ellátásra építhet
Az adat-infrastruktúra és a koordinált szolgáltatások kulcsszerepet kapnak a magyar ellátás jövőjében – mondta a Portfolionak Raffaella Bondi, a Roche Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt években több szakértő is egyfajta modellváltást, a fragmentáltság csökkentését sürgette a magyar egészségügyben. Ön szerint hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni, hogyan nézne ki egy betegközpontú ellátási rendszer Magyarországon?
Egy igazán betegközpontú rendszerben a beteg elegendő információt kapna a saját kórtörténetéről, a diagnózistól a kezelésig és az utókövetésig. Jelenleg a páciensek gyakran passzív szerepben találják magukat, néha még azt sem tudják, mi lesz a következő lépés a kezelésük során. Egy jól felépített rendszer biztosítaná, hogy minden érintett szereplő közösen dolgozzon a legjobb lehetséges egészségügyi eredmények elérésén. Ehhez koordinált szolgáltatási megközelítésre van szükség, amelyet egy erős adat-infrastruktúra támogat, amely egységes képet ad a betegútról minden releváns szereplő számára.
Magyarország kedvező helyzetben van az adat-infrastruktúra szempontjából, mivel létezik az országos EESZT rendszer. A kihívás most az, hogy továbbfejlesszük, összehangoljuk az ösztönzőket, és optimalizáljuk a teljes betegút folyamatát. A nagyobb átláthatóság lehetővé tenné a hatékonyabb erőforrás-elosztást azáltal, hogy feltárná az olyan hátráltató tényezőket, mint például a kihagyott időpontok vagy a szükségtelen, ismételt vizsgálatok. Ezek nem csak Magyarországon, hanem világszerte gyakori problémák és a kiküszöbölésükkel hatékonyabbá és költséghatékonyabbá tehetnénk az egészségügyi rendszert.
Említette, hogy Magyarország megfelelő adat-infrastruktúrával rendelkezik, ám annak kezelése kihívást jelent. Mi okozza ezt?
Azt látjuk, hogy a ma az állampolgárok számára elérhető információk messze meghaladják a néhány évvel ezelőtti szintet. Azonban az adatok begyűjtése önmagában nem elegendő; azokat könnyen hozzáférhetővé és használhatóvá kell tenni.
Jelenleg nem minden szereplő számára elérhetők azonos információk, illetve egyes adatformátumok, mint például a PDF-ek, megnehezítik az adatok korszerű felhasználását is. A legnagyobb kihívás most az, hogy az egészségügyi adatokat átláthatóvá és elérhetővé tegyük a releváns szereplők számára. Ha ez az alap megvan, akkor további fejlesztések, mint a kezelések hatásának mérésére vagy a betegutak optimalizálására is lehetőség nyílik.
Tekintettel a jelenlegi infrastruktúrára, milyen konkrét lépéseket lehetne tenni a cél elérése érdekében?
Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, ahol minden releváns betegadat rendszerszerűen egy strukturált adatbázisba kerül. Ha ezeket az adatokat elemeznénk, az lehetőséget adna a trendek és hatékonysághiányok azonosítására. Ez lehetővé tenné a dinamikus betegirányítást, optimalizálva az erőforrásokat az ellátásban.
Az erre irányuló fejlesztések egy része már folyamatban van, bár a szokások és szemléletmód átalakítása időbe telik. Ha az egészségügyi szereplők megértik a rugalmasabb rendszer előnyeit, akkor az átállás is zökkenőmentesebb lesz.
Ezen kívül a valós idejű adat-elemzés hasznos betekintést nyújthat a különböző kezelések hatékonyságába, segítve ezzel az egészségügyi stratégiák folyamatos finomhangolását. Példának hoznám az új gyógyszereket: bár forgalomba hozatal előtt szigorú klinikai tesztelésen mennek keresztül, a valós idejű adatok további megerősítést adnak a hatékonyságukról és új alkalmazási lehetőségeket is feltárhatnak.
Ez a megközelítés más beavatkozások esetében is hasznos lenne, biztosítva, hogy a közegészségügyi befektetések is a legjobb eredményeket hozzák.
