A Lex Gurigától az otthonápolásig
Kórházak fejlesztéséről, a "Lex Gurigáról" és az otthonápolásról is szó volt hétfőn az Országgyűlésben.
Fidesz: továbbra is támogatja-e kormány a keszthelyi kórház fejlesztését?
Nagy Bálint (Fidesz) azt kérdezte: számíthatnak-e a jövőben is a kormány támogatására a keszthelyi kórház fejlesztésében? A kormánypárti képviselő a Tisza Párt helyi aktivistáit említve arra hivatkozott: rengeteg félrevezető, a kórház bizonytalan helyzetét sugalló álhír jelent meg az elmúlt időszakban.
Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: csak a Fidesz-KDNP a garancia a kórház megmaradására és fejlesztésére. Szerinte, ha a baloldal bármilyen formációban hatalomra kerülne, az veszélyeztetné a kisebb vidéki kórházak jövőjét.
A Fidesz a dombóvári kórház fejlesztéséről érdeklődött
Csibi Krisztina (Fidesz) azt mondta, a dombóvári Szent Lukács Kórház járóbeteg-szakellátásának fejlesztése az elmúlt időszakban számos nehézségbe ütközött az építőipari infláció és a kivitelező nem megfelelő hozzáállása miatt. Elmondta, a közelmúltban a kormány 266 millió forint támogatást biztosított a beruházás első üteméhez. A második ütem befejezéshez szükséges 1,5 milliárd forintot mikor használhatják fel? - kérdezte.
Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára elmondta, a kórház önhibáján kívül nem tudta megvalósítani a beruházás első ütemét, ezért a kormány a kórház segítségére sietett. Kifejtette, az első ütemmel kapcsolatos szerződéskötés decemberben lehet, és az első ütemet 2026 márciusában fejezhetik be; a második ütemmel kapcsolatos közbeszerzést jövőre tervezik meghirdetni, a kivitelezés pedig 2027 szeptemberében zárulhat le.
MSZP: a "Lex Guriga" a megoldás?
Gurmai Zita (MSZP) szerint a magyar egészségügy 2025-ben nem azért van válságban, mert túl sok beteg van, hanem mert túl kevés az orvos, a szakápoló és a működő kórházi osztály, és egyre nőnek a várólisták. Minderre válaszul a kormány - 15 év vezetés után - egyetlen dologgal tud előállni: a "Lex Gurigával".
Mikor fordítanak több pénzt az emberekre és az egészségügyben dolgozókra vécépapír helyett? - kérdezte.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a baloldal kormányzása idején százezer lakosra 860 ápoló jutott, most 1209 jut, orvosból akkor százezer lakosra 340 volt, most 452 van. Ezután részletesen ismertette az orvosi és ápolói béremelések mértékét, hozzáfűzve, a kormány továbbra is növeli az egészségügyre fordítandó forrásokat.
Mi Hazánk: felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért miért nem jár a minimálbér?
Szabadi István (Mi Hazánk) azt kérdezte, hogy a gyermekek otthonápolásához hasonlóan a felnőtt hozzátartozók egész napos ápolásáért miért nem jár a minimálbér? Rámutatott: szakértők szerint valójában 400-500 ezer ember ápolja otthon családtagját, de legfeljebb 13 százalékuk jogosult az ápolási díj valamilyen formájára.
Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára emlékeztetett: 2010 óta az ápolási 37 ezer forintról 89 ezerre emelkedett, a gyermeküket otthon ápolók díja pedig 11-szeresére nőtt. Emellett a gyermeküket tartósan otthon ápolók esetében ez az időszak a nyugdíjévekbe is beleszámít.






















