A kötelező fizetésemelésre sem kaptak többletforrást
Várhatóan július 1-jén lép hatályba egészségügyi tevékenység végzéséről szóló törvény módosítása, amely jogszabályi szinten biztosítja az egészségügyi dolgozóknak beígért béremelést – írja a Világgazdaság.
Az elvileg augusztustól esedékes, januárig visszamenőleg érvényes béremelés fedezeteként a szakállamtitkárság két forrást jelölt meg. A népegészségügyi termékadó bevételei azonban az év első két hónapjában 702,6 millió forinttal, 3,5 százalékkal maradnak el az időarányosan tervezettől. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint ráadásul az államosítás nyomán tervezett átszervezések és központosított közbeszerzések az idén még egészen biztosan nem fognak megtakarítást eredményezni – közli a lap.
Rácz Jenő szerint azonban a kórházak nem kaptak pluszforrást a kötelező minimálbér-, illetve a bérminimum-emelésre sem. Csak ezt a két tétel eléri az intézmények bérjellegű kiadásainak 5 százalékát, ami a 617 milliárdos kórházi és rendelőintézeti kasszából – a költségeknél 60 százalékos arányban figyelembe véve a bérkiadásokat – 18 milliárd forint körüli összeget jelent.
Mindeközben havi majdnem bruttó ezer forinttal kerestek kevesebbet tavaly az egészségügyi dolgozók, mint egy évvel korábban – derül ki a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet legújabb adataiból. Miközben az orvosok nettó keresete 7 százalékkal (havi 14 ezer forinttal) nőtt, a szakdolgozóké 2,6 százalékkal csökkent, míg az egyéb egészségügyi foglalkoztatottak ugyancsak kevesebbet kaptak, 3,7 százalékkal. Az egészségügyiek bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaság átlagától is elmarad, az előbbitől több mint 35 ezer forinttal (16 százalék), az utóbbitól csaknem 23 ezer forinttal (11 százalék) – írja a Világgazdaság.
