A kórházak jövője, a jövő kórházai
A technológia fejlődése számtalan izgalmas kérdést vet fel, ilyen az okosotthon, a közösségi járműmegosztás, a telekommunikáció, úgyhogy adódik a kérdés, milyenek lesznek a jövő kórházai? Miután ezek most születnek meg az építészek számítógépein, az egyik legnevesebb, patinás múlttal és az egészségügyi fejlesztések terén is előremutató szakmai referenciákkal rendelkező Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építészei vázolták fel a jövőt.
A kórháztervezés az építészet talán legszigorúbb technológiai követelményekkel terhelt ágazata. Meglepő módon egy XXI. századi kórház fő célja a minél kevesebb beteg minél rövidebb ideig való ellátása. Ennek az az oka, hogy ideális esetben a fejlett alapellátás a jelenlegi betegszám 40-50 százalékát felveszi, tehermentesítve ezzel a kórházakat.
Követendő példák
Dániában az elmúlt évtizedekben a reformoknak köszönhetően átlagosan 4 alá csökkent a kórházban töltött napok száma és követendő építészeti példákat is ott találunk. Ilyen például az új Aarhusi Egyetemi Kórház vagy a Koppenhágához közeli Hvidovre kórház. Ezek esetében az építészeti alkotótevékenység fókuszában a betegek állnak, akik számára a tervezők humánus környezetet teremtenek a stresszhelyzet ellensúlyozására. A modern kórház ma már nem feltétlenül specializált betegosztályokra szerveződik, a kiságyszámú kórtermek folyamatos teltházzal gazdaságosan működtethetőek, és az otthoni ápolás is egyre inkább előtérbe kerül.
Konténerkórháztól az átriumos kórházakig
Napjaink új, gyorsépítési kísérlete a konténerekből összeállított kórház, melynek természetesen ugyancsak megvoltak történelmi előképei (pl. a dzsungelkórházak). Az átriumos kórház, mint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert klinikai tömbje, vagy a budapesti Uzsoki utcai kórház izgalmas átriumfüzére szállodaszerű érkeztetésével, légterével, és a szennyes-tiszta forgalmak konzekvens szétválasztásával, tartós, igényes anyaghasználattal igyekeznek enyhíteni a beteg és a látogató hozzátartozók kórháztól való félelmét.
Izolálhatóság és szakaszolhatóság
Ahogy a jelenlegi járványügyi helyzetben és ettől függetlenül is egyértelműen tapasztalható, hogy rendkívül fontos kórházépítészeti és üzemeltetési kérdés lett és lesz a jövőben az épületek szakaszolhatósága és izolálhatósága. Fontossá válnak a mobil diagnosztikai eszközök és különösen fontos a gyógyászati gázellátás, valamint a steril szellőzés, ami a rekonstrukciós beruházások fő kihívását jelenti. Csökkenteni kell a szállítási útvonalakat is, és lehetővé kell tenni a nagy terek rugalmas használatát a KÖZTI építészei szerint.
Kényszerítő körülmények, bravúros válaszok
A tervezők gyakran szembesülnek olyan nehezen kivitelezhető feladatokkal, melyek során egy századfordulós, műemléki védettségű épületben kell(ene) egy 21. századi egészségügyi programot megvalósítani. Az építésznek megoldást kell találnia olyan kihívásra is, amely a meglevő kórházépületek speciális elosztásából adódik. A Soproni Erzsébet Oktató Kórház-Diagnosztikai Központja esetében, a meglévő pavilonokból földalatti, zárt kapcsolattal érhető el a központi elhelyezkedésű diagnosztikai épület. Hasonlóan eklatáns példa a Győri Petz Aladár Megyei Oktatókórház új épülete, ami a meglévő struktúrához illeszkedik, és az építészek az új H alakú épületet – mint egy puzzle hiányzó darabját – a meglévő szerkezethez illesztették helyet adva így az addig hiányzó sürgősségi betegellátásnak is. De olyan különleges feladatok is adódnak, mint a Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Sürgősségi Centrum bővítése keretében létrejövő mentőfelhajtó és helikopterleszálló-torony, ami a klinika folyamatos működése mellett valósult meg.
Jövő a jelenben
Az automatizált rendszerek, robotok egyre fontosabbak, mert a betegek és a személyzet életét is megkönnyítik, valamint a kórházvezetésnek is hatalmas segítséget jelentő adatokat tudnak automatikusan generálni az üzemeltetés tényezőiről. Az épített környezet pszichés és szomatikus hatásai miatt előtérbe kerülnek a természetes anyagok, ám figyelembe kell venni ezek tisztíthatóságát is, különös tekintettel a multirezisztens baktériumokra. Ez utóbbiak számítanak ugyanis a jelen és a jövő egyik legnagyobb kihívásának a kórházi ellátások terén, amely újra előtérbe helyezi a felületek sterilitását. Várhatóan a technikai tudományok kitermelik majd azokat az építőanyagokat, amelyek képesek lesznek a kívánt esztétikai igények kielégítése mellett biztosítani az elvárt sterilitási követelményeket. A jövő kórházai tehát elsőként vonultatnak fel olyan építészeti megoldásokat és belsőépítészeti anyagokat, amelyek akár a mi konyhánkban vagy a fürdőszobánkban is megjelenhetnek majd.
