A hálapénz megszüntetése a szülészeteket alakította át leginkább

Iványi Anna: Már az alaphelyzetben is ott a feszültség lehetősége: egészséges nők veszik igénybe a szülészeti szolgáltatást, miközben az egészségügy szempontjából ők betegek, akiket gyakran futószalagon látnak el. 

Keszler Viktória: Minden gyereket csak egyszer lehet megszülni, és a nők ugyanazt szeretnék akkor is, ha élettani vajúdással szülnek vagy ha életmentő császármetszésen esnek át: hogy bemutatkozzanak, méltón beszéljenek velük, érthetően tájékoztassák őket és minél előbb találkozhassanak a babájukkal. A nők egyet akarnak: az emberi jogok érvényesülését.

Egyetértetek azzal a megállapítással, hogy a hálapénz megszüntetése ezt a területet alakította át leginkább?

Iványi Anna: A szülészet és a sebészet volt a leginkább terhelt a hálapénz miatt, így várható volt, hogy ez a terület alakul át leginkább. Miközben vannak hírek, hogy a hálapénz most is utat talál magának.

Keszler Viktória: Nem tűnt el teljesen. Sok intézmény nem fogad a körzetén kívülről pácienseket, de van információnk arról, hogy mégis belépőt lehet váltani a szülészetekre. Az a nő ugyanis szülhet ott, akinek a magánorvosa abban a kórházban dolgozik. 

Választott orvosnál ezen az áron sem lehet szülni egy közkórházban. 

Keszler Viktória: Az az orvos, akinél korábban magánrendelésen járt nem lehet jelen magán a szülésen, csak akkor, ha ő az ügyeletes. Ám sok nő számára már az is megnyugtató, ha egy jobb hírű intézménybe sikerül bejutnia.

A magánszülészetek ma már olyan jelentős állami intézményeket előznek meg, mint a Péterfy vagy a Dél-pesti Centrumkórház. Miért ennyire fontos a nőknek a magánkórházak által kínált szabad szülészválasztás? 

Keszler Viktória: A hálapénzzel kellett valamit kezdeni, de szerencsésebb lett volna ezt egybekötni egy egységes szülészeti szemlélet megvalósulásával. A nők nem orvosválasztásra, hanem biztonságos ellátásra vágynak, és ez a korábbi rendszerben csak az orvosfogadással tudták biztosítani maguk számára. A magyarázat egyszerű: sokkal jobb a nőknek, ha a fogamzástól a gyermekágy végéig ugyanazokkal a személyekkel találkozhatnak, mintha folyton idegen egészségügyiekhez kerülnek. A nők mozgástere szűkült, a sokszor bántalmazó rendszer viszont megmaradt. 

Bántalmazó rendszerről, szülési erőszakról beszéltek, de remek orvosok, kiváló szülésznők is jelen vannak a magyar egészségügyben. Miért nevezitek bántalmazónak magát a rendszert, ami súlyos és szándékos erőszakot feltételez? 

Iványi Anna: A betegjogok szisztematikus megsértése nagyon gyakori. A tájékoztatáshoz, az emberi méltósághoz a kapcsolattartáshoz való jog nap mint nap sérül. Sokszor fordul elő, hogy a tájékoztatásuk nélkül, vagy kifejezetten a kérésük ellenére végeznek el a nőkön beavatkozásokat.

Az interjúból további részleteket a Válasz Online közöl.