A bértárgyalások sikeréhez garantálni kell a lépcsőzetes bérfelzárkóztatást!
Az egészségügyi érdekképviseletek a jelenleg rendelkezésre álló forrásból megvalósítható béremelést akkor tartják elfogadhatónak, ha egyúttal törvényi garanciát kapnak a dolgozók többszöri béremelésére.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke csütörtökön az MTI-nek azt mondta: a januárban kezdődött bértárgyalások akkor lehetnek sikeresek, ha törvényben garantálják, hogy 2013-ban és 2014-ben is legalább akkora béremelést kapnak, mint amekkorát a mostani forrásból. A Népszabadság csütörtöki számában azt írta: Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár az előző napi bértárgyaláson konkrét összegű, néhány tízezer forintról szóló ajánlatot tett az érdekvédőknek. A lap szerint azonban ezt sem kaphatja meg mindenki, a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, az alapellátásban dolgozó fogorvosok biztosan kimaradnak belőle. Első lépésben az alkalmazott orvosok részesülnének a béremelésből.
Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke csütörtökön azt mondta: bár az államtitkár korábban 30,6 milliárd forintos forrást említett, az valójában 30 milliárd. Ebből az egészségügyi vezetés 15-15 milliárd forintot fordítana az orvosok, illetve a szakdolgozók béremelésére.
A MOSZ elnöke konkrét összeget egyelőre nem kívánt megnevezni, mert csak a következő napok egyeztetésein dől majd el, hogy a különböző szakmákban dolgozók mekkora béremelést kaphatnak. Azt viszont megerősítette, hogy valóban néhány tízezer forintos nagyságrendű emelésre számíthatnak a dolgozók. Ennek kapcsán Bélteczki János leszögezte: határozott elvárásuk, hogy 2014-re el kell érni a nettó 100 ezer forintos béremelést. Céljuk továbbra is a nettó 200 ezer forintos kezdő orvosi, illetve nettó 300 ezer forintos kezdő szakorvosi fizetés.
A MOSZ elnöke azt is elmondta: biztosnak látszik, hogy a mostani 30 milliárd forintos forrásból csak az alkalmazotti jogviszonyban dolgozók részesülhetnek, vagyis az alapellátásban dolgozók, mintegy 12 ezer háziorvos, szakdolgozókkal együtt 30 ezer ember, bérét nem érinti. Az igaz, hogy ebben az ágazatban korábban voltak intézkedések – jegyezte meg a szervezet vezetője –, de véleménye szerint az alapellátás, illetve az azon alapuló teljes egészségügyi ellátás rendszerszintű megújításához további beavatkozásokra van szükség.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke ennek kapcsán az MTI-nek azt mondta: semmiképp nem tudják elfogadni, hogy bármilyen azonnali béremelésből kihagyják az alapellátásban dolgozókat. Mint kiemelte, elfogadhatatlannak tartják a tárca ezzel kapcsolatos indoklását, amely részben a háziorvosi indikátorkeret megemelésére, részben a műszertámogatásokra kiírt pályázatokra hivatkozik. Éger István hangsúlyozta: ezeket a pénzeket csak beruházásokra lehet fordítani, az orvosok megélhetését azok nem segítik.
A MOK elnöke kiemelte: a jelenlegi forrásból kínált bérrendezést csak akkor tudják elfogadni, amennyiben arra még az idén sor kerül, és egyúttal törvényben garantálják, hogy azt többszöri béremelés követi.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke elmondta: elsősorban arról kaptak tájékoztatást, hogy a szervezetek, köztestületek által korábban benyújtott javaslatoknak mekkora lenne a forrásigényük, a költségvetésben milyen elosztás alapján valósíthatóak meg. Az egyeztetések a jövő héten folytatódnak.
Annak kapcsán, hogy a rendelkezésre álló 30 milliárd forintos forrást fele-fele arányban használnák fel az orvosok, illetve a szakdolgozók béremelésére, azt mondta: a kevesebbnél 15 milliárd forint is jóval több, ugyanakkor megjegyezte: az egészségügyben dolgozók létszámát tekintve az orvosok aránya 20, míg a szakdolgozóké 80 százalék. Tehát ugyanakkora összegből az orvosok több, a szakdolgozók kevesebb pénzt kaphatnak.
Az MTI megkeresésére az egészségügyért felelős államtitkárság csütörtökön azt írta: az államtitkárság és a bértárgyalásokban érintett szakmai szervezetek folyamatos kétoldalú egyeztetéseket tartanak egymással. Konkrét kérdésekre csak a tárgyalások lezárulta után válaszolnak.