Kis magyar átalakítási anziksz

Az egészségügy átalakításával együtt járó tárgyalások, megállapodások és külön egyezségek áttanulmányozása után első olvasatban csupán egy bizonyos: esetenként többe kerül a feladatátadás, mintha minden maradna a régiben. Körülbelül ez olvasható ki abból a Fővárosi Közgyűlést már megjárt előterjesztésből, amely a Közép-magyarországi Régióban a miniszteri döntésből fakadó új helyzetnek megfelelően próbálja az ellátást a gyakorlatban is megszervezni.

OPNI: költözés „apróbb” bonyodalmakkal

A végső(nek tűnő) forgatókönyv szerint az Országos Pszichiátriai Intézetben (OPNI) korábban folyó tevékenységek közül az aktív pszichiátriai feladatokat a Semmelweis Egyetem mellett több fővárosi intézmény, így a Nyírő Gyula Kórház (40 ágy), a Szent János Kórház (26 ágy), a Bajcsy-Zsilinszky Kórház (11 ágy) és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház (5 ágy) veszi át. A rehabilitációs feladatok a Szent István Kórházba (243 ágy) és a Nyírő Gyula Kórházba (50 ágy) kerülnek, 15 gyermekellátást szolgáló ágy a Heim Pál Kórházba (15 ágy), 20 fertőzőbeteg-ellátás kapacitásnak pedig a Nyírő Gyula Kórházban biztosítanak helyet. Hogy az átvétel semmiképpen nem nevezhető zökkenőmentesnek, azt jól jelzi, hogy a főváros és a minisztérium külön megállapodást kötött, amelyet záradékkal láttak el. Eszerint a főváros csak akkor veszi át az új feladatokat, ha azok ellátására nem saját költségvetéséből kell forrásokat biztosítania, hanem megkapja a pénzt az államtól. Azt is rögzítették, hogy – szemben a szaktárca eredeti, átalakítást elősegítő pályázati kiírásával – egyes felújítások, beruházások, engedélyeztetések, közbeszerzési eljárások nem fejezhetők be a kért október 31-i dátumig, így a fővárostól nem várható el, hogy a megpályázott és elnyert összegeket formai okokból esetleg visszafizesse.
Az OPNI bezárása miatt szükséges változások ugyanis nem valósíthatók meg egyszerűen. Az intézet például korábban 15 évre szóló szerződést kötött teljes képalkotó diagnosztikai és terápiás tevékenységének üzemeltetésére a CVI Kht.-vel. E szolgáltatások biztosítására a Fővárosi Önkormányzat a továbbiakban „a Szent János Kórházban lát lehetőséget azzal, hogy a főváros a Kútvölgyi Kórház épületére igényt nyújt be.”
De a pszichiátriai és neurológiai ellátások áthelyezése sem egyszerű. A gyermek- és serdülőkorúak pszichiátriai ellátását a főváros „a jövőben a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kapacitása terhére feladatellátási szerződéssel, a Heim Pál Gyermekkórházban kívánja biztosítani.”
Ez sem egyszerű tehát, de további bonyodalom, hogy a Nyírő Gyula Kórház a 20 fertőző pszichiátriai ágyat nem tudja befogadni, ezért azt a Szent István Kórház közreműködői szerződéssel vállalja át tőle. Az OPNI-ból a Szent István Kórházba kerülő 243 pszichiátriai rehabilitációs ágyat, illetve feladatot a Nagyvárad téri intézmény csak akkor tudja fogadni, ha előbb – a tervek szerint mintegy 603 millió forintért – előbb több épületét átépítik. Ahhoz, hogy az OPNI-ból a Heim Pál Gyermekkórház 15 aktív és ugyanennyi rehabilitációs ágyat (illetve feladatot) átvegyen, át kell építeni a gyermekellátó intézmény Delej utcai épületét is, ami az előzetes tervek szerint további mintegy 200 millió forintba kerül. (Az aktív ellátás átvételéről jelenleg is folynak a tárgyalások a tárca, a főváros és a Vadaskert Alapítvány között.)

Svábhegy: a dolgozók hetedének sorsa bizonytalan

Az OPNI körüli anomáliák azonban csak egy részét jelentik a szaktárca és a főváros között létrejött különalkunak. Nem problémamentes a Svábhegyi Gyermekszanatórium megszüntetése sem. Eredetileg a Szent János Kórházat jelölték meg befogadó intézményként, ott azonban ennek a 20 ágynak a befogadására nem volt megfelelő infrastruktúra. A főváros szerint megoldható lett volna az ellátás a Budai Gyermekkórházban, igaz, ott április elsejétől megszüntették az aktív ellátást. „Megoldásként jöhet szóba, hogy a svábhegyi fejlődésneurológiai ellátást a Szent János Kórház veszi át, és közreműködői szerződéssel a Budai Gyermekkórház Kht. látja el” – olvasható a Fővárosi Közgyűlés számára készített előterjesztésben. A gondok azonban másként rendeződnek. A minisztériumban tartott sajtótájékoztatón kiderült: a korábban 295 személyt foglalkoztató svábhegyi intézményből csak a fejlődésneurológiai feladatokat ellátó osztály kollektívájának továbbfoglalkoztatása biztos – a betegeket a Semmelweis Egyetem I. Számú Gyermekklinikáján és a Törökbálinti Tüdőgyógyintézetben látják el.

Főváros kontra főváros

Az egészségügyi reformtól függetlenül már hosszú évek óta napirenden van az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) és a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórház összevonása, fővárosi szakértők erre most azonban csak akkor látnak lehetőséget, ha az összevonás költsége állami forrásból biztosítható, illetve, ha az állam rendezi az OBSI minden hónapban növekvő, jelenleg mintegy 800 millió forintos adósságát. Az átadás-átvétel persze apróbb bonyodalmakkal jár(hat) a főváros saját intézményei között is. Jó példa erre a kapacitásaiban jelentősen megnyirbált Szent Margit Kórház, amelytől ideggyógyászati, aktív sebészeti és szülészeti-nőgyógyászati ágyakat is átvesz a Szent János Kórház. A szülészeti feladatok az újpesti Károlyi Kórházból részben az Uzsokiba kerülnek, részben a majdan létrejövő Állami Egészségügyi Központba. Mindmáig megoldatlan azonban, hogy mi lesz a korábban állami pénzből finanszírozott Schöpf-Merei Ágost Anyavédelmi Központban lévő perinatális intenzív centrummal (PIC). A főváros a PIC-et is a Szent János Kórházban működtetné, csakhogy nincs rá pénze, így ennek biztosítását (is) további tárgyalásoktól reméli.

A szaktárca vállalja a játékvezető szerepét

Csaknem kétmilliárd forintot igényel, hogy a miniszter eredeti határozata alapján a Központi Honvéd Kórház bázisán létrejövő Állami Egészségügyi Központból – ide olvad be a BM, a Budai Honvéd Kórház és a Szabolcs utcai Országos Gyógyintézeti Központ is – a terveknek megfelelően átvegye a főváros a most még a Szabolcs utcában működő hematológiai és csontvelő-transzplantációs részleget. Ehhez előbb ugyanis új központot kell kialakítani a fővárosi Szent László Kórházban, amely hivatalosan július elsejével egyesül az ugyancsak fővárosi Szent István Kórházzal, s mellesleg oda átadja fül-orr-gégészeti kapacitását.
Bár a már aláírt szerződések értelmében az Állami Egészségügyi Központnak július elsejétől működnie kell – és az ezt alátámasztó osztályvezető főorvosi pályázatok már meg is jelentek az Egészségügyi Közlönyben –, az Egészségügyi Minisztérium frissen kinevezett államtitkára szerint is számos helyen egyeztetési problémák merültek fel az intézmények átalakításával. Dr. Kovács Attila érdeklődésünkre elmondta: rövid időn belül, intézményenként egyeztet a szereplőkkel; ha kell, vállalja a koordináló játékvezető szerepét.

Köbli Anikó