"Az ócska élelmiszerek korát éljük"
A rákbetegség kialakulásában a helytelen mennyiségű és összetételű táplálkozás, valamint az elhízás is fontos rizikótényező lehet – írja az mno.hu.
Az ócska élelmiszerek korát éljük, amikor több termék külsőleg úgy néz ki, mint a valódi élelmiszer – szögezi le a Magyar Nemzetnek Darvas Béla, az MTA doktora, a Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főosztályvezetője.
A hazánkban is kapható importtermékek, például az olajos magvak vagy az üvegházi zöldségfélék minősége egyes esetekben megkérdőjelezhető. A legrosszabb mutatójú árukat előállító országok közé tartozik India, Törökország és Kína, de az "élmezőnyben" van az Egyesült Államok és Németország is.
Évente 7,5 millióan halnak meg a világon daganatos betegségekben. Forgács Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint a rákbetegség multifaktoriális eredetű, így a helytelen mennyiségű és összetételű táplálkozás, valamint a mozgásszegény életmód miatt kialakult elhízás is fontos rizikótényező.
– A tömeges elhízás a második világháborút követően, a fogyasztói társadalomban jelent meg. A jelenség hátterében számos társadalmi és életmódbeli változás áll. A 60-as évekre tehető az első szupermarketek megjelenése. A nagy áruházak terjedésével nagyobb mennyiségben lehetett elérni az élelmiszereket. Ezzel párhuzamosan egyre több kényelmi cikk jelent meg: az autó, majd az elektromosság terjedésével a hűtőszekrény, amely tartalmával folyamatosan evésre ingerli a tulajdonosát – magyarázta Forgács Attila. Hozzátette, a mozgásszegény életmód melletti változást a 60-as években a televízió elterjedése tetőzte be.
– A statisztikai adatok szerint a nyolcvanas évekig megduplázódott, majd napjainkig megnégyszereződött az elhízottak száma. Az elhízással párhuzamosan az éhezők száma is emelkedik a világon. Míg 1979-ben 800 millióra becsülték az éhezők számát, addig napjainkra ez több mint egymilliárdra nőtt.
