"A beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek"
Az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománya 2024 februárjában újra meghaladta a 100 milliárd forintot. Miközben az egészségügyi kormányzat egy következő konszolidációra vonatkozó konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának, a mai napig nem született meg az erről szóló döntés.
A tavaly év végi 90 milliárd forintos adósságrendezést követően, az egészségügyi intézményrendszer 64 milliárd forint lejárt tartozásállománnyal zárta az évet. Ez idén január végére 83 milliárd forintra nőtt, és február második felében átlépte a 100 milliárd forintot. Ez az összeg nem tartalmazza a jogszabály alapján járó késedelmi kamatot és fizetési költségátalányt, ami a kalkulációk alapján további milliárdokkal terheli a költségvetést, közölte három orvostechnikai beszállítói érdekképviselet, az ETOSZ, a MediKlaszter és az Orvostechnikai Szövetség, amelyek csütörtök délután sajtótájékoztatón ismertették véleményüket. Mint írják, a januárban a tagvállalataik körében végzett felmérés eredménye azt mutatta, hogy az orvostechnikai szállítók többsége a lejárt kintlévőségei feléhez sem jutott hozzá. Sok cég arról számolt be, hogy a lejárt kintlévőség-állománya február végére elérte a konszolidáció előtti szintet.
Mindeközben több állami tulajdonú vállalkozás – például a közműszolgáltatók vagy a büntetés-végrehajtás – elsőbbséget élvezett a tavalyi adósságrendezés során. Azaz, az állam költségvetési forrásokat biztosított a fenntartásában lévő intézményeknek, hogy rendezzék az állami tulajdonban lévő szolgáltatók felé fennálló tartozásaikat. Ezek jellemzően olyan szolgáltatók, amelyek gazdálkodására – a portfóliójuk révén – kevésbé van negatív hatással az egészségügy nemfizetése.
A szállítóknak természetesen továbbra is határidőre kell teljesíteniük a költségvetéssel szembeni kötelezettségeiket, a többi közt annak az általános forgalmi adónak a befizetését, amely nem folyik be hozzájuk a kórházak részéről.
A beszállító cégek helyzete kritikus, a vállalkozások napról napra élnek. Mivel sok cég a partnereit sem tudja határidőre kifizetni, egyre gyakoribb, hogy azok nem szállítanak nekik.
A hátrányos következmények mára a betegellátásban is érzékelhetők: a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2023. évi kijelölő határozatainak elemzése alapján elmondható, hogy a kórházi osztályok ideiglenes leállása az esetek 10-15 százalékában az orvosi eszközökkel kapcsolatos problémák miatt következik be.
Az elmúlt évek és elsősorban a Covid, valamint az ukrajnai háború tapasztalatai alapján azt se feledjük, hogy krízishelyzetekben hirtelen beszűkülnek az eszközbeszerzési lehetőségek. Ilyenkor azok az országok tudnak minőségi eszközöket vásárolni a világpiacon, amelyek kiszámítható pénzügyi környezetet biztosítanak a szállítóknak: azaz kifizetik a vételárat.
Az egészségügyi kormányzat, a tőle származó hivatalos információk szerint, két konkrét javaslatot nyújtott be Magyarország Kormányának: az egyik az adósságállomány rendezésére, a másik az egészségügy finanszírozásának strukturális átalakítására vonatkozik. Döntés azonban még nem született ezekről a javaslatokról.
Az orvostechnikai beszállító szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy mihamarabb biztosítsa a kórházak lejárt tartozásállományának fedezetét, és mielőbb történjék meg az adósságok rendezése. A szervezetek ezen felül az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mivel a beszállító cégek tapasztalatai alapján, az intézmények sok esetben nem rendezik azokat a késedelmi kamattartozásukat, amelyekről a vállalkozások hivatalosan értesítik őket. Ez pedig jogszabálysértő gyakorlat.
Az egészség az egyik legfontosabb nemzeti erőforrásunk. Magyarország Kormánya többször kinyilvánította, hogy az egészségipart nemzetstratégiai jelentőségű szektornak tekinti. A hazai kórházak orvostechnikai eszköz-igényének meghatározó részét a három szervezet által képviselt vállalatok biztosítják. Közös érdekünk a betegellátás zavartalanságának biztosítása. Ahogy az eddigiekben, az orvostechnikai szektor ezután is készen áll arra, hogy a kormányzati döntéshozókkal partnerségben megoldást keressen a kialakult helyzetre, áll a közös közleményben.
A közleményt kiadó három szervezet által képviselt vállalkozások a magyarországi kórházak orvostechnikai eszközigényének meghatározó részét lefedik.
Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete az innovatív egészségügyi technológiai szektor érdekképviseleti szervezete. Az ETOSZ célja, hogy az orvostechnikai innováció eredményei elérhetőek legyenek a magyarországi betegek számára. Tagvállalatai között nemzetközileg elismert kórházi beszállítók, Magyarországon jelentős gyártási, kutatás-fejlesztési tevékenységet végző vállalatok, továbbá közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató vállalkozások vannak.
A Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Akkreditált Innovációs Klaszter államilag akkreditált innovációs klaszter, a tradicionális ugyanakkor high-tech, innovatív, exportképes medtech iparág képviselője, meghatározóan hazai tulajdonú kis-, közepes vállalkozások és egyetemek önkéntes szövetsége.
Az Orvostechnikai Szövetség hitvallása, hogy az orvostechnikai eszközök életet mentenek. A szövetség a fekvő- és járóbeteg-ellátást végző intézményeket kórházi orvostechnikai és képalkotó diagnosztikai eszközökkel, valamint gyógyászati segédeszközökkel ellátó, illetve a betegellátást informatikai szolgáltatásokkal segítő vállalkozásokat fogja össze és képviseli.
