1975 óta nem volt példa ilyenre!
Az egészségügyi kiadások a 2000 és 2009 közötti évi átlagos 4,6 százalékos bővülést követően 2010-ben egy főre vetítve 0,6 százalékkal estek vissza az Európai Unió tagállamaiban.
Az Európai Unió és az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített jelentés szerint ilyenre 1975 óta nem volt példa.
Magyarországon 2000 és 2009 között az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente átlagosan 3,1 százalékkal nőttek, ez 2009-2010-ben 2,2 százalékra mérséklődött.
A térségben ez a legkisebb mértékű csökkenés. 2000 és 2009 között évi átlagban Szlovákiában 10,9 százalékos, Csehországban 6, Lengyelországban 7,1, Romániában pedig 5,6 százalékos volt az egészségügyi kiadások bővülése. 2009-2010-ben Pozsony 2,4 százalékkal, Varsó 0,5 százalékkal, Bukarest pedig 4,2 százalékkal növelte az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértékét, míg ez a mutató Csehországban 4,4 százalékkal csökkent.
A vizsgált országok közül a legnagyobb csökkenés Írországban volt, ahol a 2000-es években átlagosan 6,5 százalékkal bővültek az egy főre jutó egészségügyi kiadások évente, míg 2009-2010-ben 7,9 százalékkal csökkentek.
A jelentés arra is kitér, hogy Európa lakosságának egyre nagyobb hányada, mostanra a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos, 17 százaléka pedig elhízott. A dokumentum rámutat, hogy az elhízottak aránya a román lakosság körében a legalacsonyabb - 8 százalék - míg Magyarországon és az Egyesült Királyságban 25 százalék fölött van.
A jelentés arra is kitér, hogy Finnország, Franciaország és Magyarország az elhízás elleni küzdelem részeként a közelmúltban adót vetett ki az egészségtelen élelmiszerekre és italokra, amelyek egyrészt az állami bevételeket hivatottak növelni, másrészt az étkezési szokásokat hivatottak megváltoztatni.
Hazai össztermékéhez mérten 2010-ben Hollandia költött a legtöbbet az egészségügyre, a GDP 12 százalékát, az uniós átlag pedig kilenc százalék. Magyarország GDP-je 7,8 százalékát fordította egészségügyi kiadásokra. A térségben Szlovákia és Szlovénia éri el az uniós átlagot, de Csehország és Lengyelország GDP-arányosan Magyarországnál kevesebbet fordít az egészségügyre. Romániában a legalacsonyabb ez az arány az egész Európai Unióban, mindössze 6 százalék.
Az ezer főre jutó orvosok száma az elmúlt tíz évben uniós átlagban 2,9-ről 3,4-re nőtt. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy egyre kevesebb az általános orvos, a szakorvosok száma emelkedik, a háziorvosi praxis ugyanis nem vonzó a doktorok számára, szakorvosként pedig jobban is kereshetnek. Ez a folyamat a jelentés szerint idővel veszélybe sodorhatja azt, hogy egyes társadalmi csoportok alapvető orvosi ellátáshoz jussanak.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy az egészségügyi kiadásoknak mindössze 3 százalékát költik a tagállamok megelőzésre.
