Az opioidok nem megfelelő alkalmazásának következménye

Nem gyógyító alkalmazás alatt az értendő, hogy a személy vagy az előírtnál nagyobb adagot vesz be a gyógyszerből, vagy másnak felírt gyógyszert vesz be, illetve dokumentált a gyógyszer-abúzus vagy a gyógyszer támadó viselkedést vált ki.

A sürgősségi rendelésen jelentkezők esetében a leggyakoribb a fájdalomcsillapító opioidok nem gyógyító alkalmazása volt: főleg az oxikodoné, a hidrokodoné és a metadoné. A rendelésen ezek miatt megjelenők száma 152, 123, illetve 73 százalékkal emelkedett a vizsgált öt év alatt.

„Ezek a riasztó adatok újra felhívják a figyelmünket arra, hogy milyen nagymértékben befolyásolja életünket és az egészségügyi rendszert az orvos által rendelt gyógyszerek nem megfelelő használata” – írta Pamela S. Hyde, a SAMSHA vezető munkatársa egy nyilatkozatban. „Ennek a közegészségügyi veszélynek az elhárításához mindent meg kell tennünk: meg kell ismertetnünk az emberekkel a gyógyszerek megfelelő alkalmazását, tárolását és kidobását” – tette hozzá. Dr. Thomas R. Frieden, az atlantai CDC igazgatója ugyanebben a nyilatkozatban ismertette, hogy a receptre felírt gyógyszerek nem gyógyászati alkalmazása miatt immár ugyanannyian szorulnak sürgősségi ellátásra, mint az illegális droghasználat miatt.

A vizsgálat adatai

Eredményeiket a SAMSHA jelentésében és a CDC kiadványában, a Morbidity and Mortality Weekly Report-ban ismertették a kutatók.

A vizsgálók 220 kórház 24 órás sürgősségi rendelésének 2004 és 2008 közötti adatait használták fel. Míg 2004-ben a gyógyszerek nem gyógyászati használata miatt 144 600 személy jelent meg a sürgősségi rendeléseken, 2008-ban ez a szám már 305 900 volt. Emellett egy év alatt, 2007-hez képest 2008-ra 29 százalékkal nőtt a jelentkezések száma. Az egyes gyógyszerekre lebontva az öt év alatti növekedést: az oxikodon miatti vizitek száma 41 700-ról 105 214-re emelkedett, a hidrokodon esetében 39 844, illetve 89 051, a metadonéban 36 806, illetve 63 629 volt a megfelelő adat.

Ezek a drámai változások részben azt tükrözik, hogy „az orvosok ma sokkal gyakrabban írnak fel ilyen szereket, mint korábban” – írták a kutatók.

A benzodiazepinek esetében hasonló változás volt tapasztalható: míg 2004-ben nem gyógyászati alkalmazásuk miatt még csak 143 500 személy jelent meg sürgősségi rendelésen, 2008-ra ez a szám már 271 700-ra nőtt, ami 89 százalékos emelkedésnek felel meg.

Az egyes benzodiazepinekre lebontva: az alprazolam miatti vizitek száma 125 százalékkal nőtt, a lorazepam, a klonazepam, illetve a diazepam esetében 107, 72, illetve 70 százalékos volt az emelkedés mértéke.

Életkor szerint vizsgálva a sürgősségi rendelésen való jelentkezéseket 2008-ban, az látszik, hogy számuk 17 éves kor után meredeken emelkedik és maximumát 21–24 éves korban éri el. Idősebb korban, 54 éves kor után ritkulnak a jelentkezések. A nők és a férfiak aránya közt nem volt jelentős különbség.

A kutatók hangsúlyozták, hogy igen jelentős, és egyre szélesebb kört érintő problémáról van szó, ezért több szinten és többféle módon is foglalkozni kell vele.

A hazai viszonyokról

Az orvos és beteg közti párbeszéd nehézségeiről, a Medical Tribune által szervezett Compliance konferencián Molnár Márk Péter a Corvinus egyetem munkatársa elemezte a hazai helyzetet: milliárdokat érő gyógyszermennyiség kerül a kukákba évente. "Tíz betegből csupán kettő váltja ki egy év elteltével is a gyógyszerét. Pedig ha valaki egy éven belül abbahagyja a terápiát, olyan, mintha soha el sem kezdte volna. Márpedig, ha nincs egészségnyereség, az azt jelenti, hogy kárba veszett a megszakított terápiára fordított támogatás. Ily módon az elmúlt három évben csak e szer esetében több mint 31 milliárd forint közpénzt dobott ki az egészségbiztosító az ablakon."

A Medical Tribune a téma folytatására egy újabb konferenciát szervez.