Gazdaság
TB-, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék: mit fizetünk, ha több állásunk van?
2009. december 29. 10:10
Másképp adózunk, ha egy munkahelyünk van és megint másképp, ha egyszerre több helyen is alkalmaznak minket.
Ettől eltérő szabályok vonatkoznak arra, ha több állásunk van, de az egyik helyen csak megbízási szerződéssel vagy tiszteletdíjért foglalkoztatnak minket. Mit érdemes tudni a többes jogviszonyban keletkező adókötelezettségről? Összefoglaltuk.
Biztosítási kötelezettség
A biztosítási kötelezettség elbírálásának egyik alapszabálya, hogy azt minden jogviszonyban külön-külön kell vizsgálni. Így fordulhat elő, hogy ha egy munkavállaló többes jogviszonyban áll, vagyis ugyanannál a cégnél vagy különböző munkaadóknál egyidejűleg több biztosítási jogviszonya van. Persze vannak kivételek is. Ilyen, amikor valaki megbízási jogviszonyban van, vagy például választott tisztségviselő. Ekkor ugyanis, ha ugyanannál a foglalkoztatónál több ilyen jellegű jogviszonyból történik a kifizetés, akkor ezeket össze kell vonni, és ezt kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához.
Például, ha egy munkavállaló munkaviszonyban áll egy zrt-nél és emellett választott tisztségviselőként tiszteletdíjat kap, akkor mindkét jogviszonyában az általános szabályok szerint külön-külön kell megállapítani a biztosítási kötelezettségét. Ezzel szemben, ha ugyanez a munkavállaló fentieken túl megbízási díjban is részesül, akkor a tiszteletdíjából, illetve megbízási díjából származó járulékalapot képező jövedelmeit összeadva kell kiszámítani, hogy e jogviszonyaiban is fennáll-e a biztosítása.
Társadalombiztosítási járulék
Többes jogviszony esetén a tb-járulékot természetesen minden esetben meg kell fizetni: mégpedig a minimálbér kétszereséig 26 százalékot, e felett pedig 29 százalékot. Az APEH honlapján június 24-én megjelent tájékoztató szerint ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló többes jogviszony esetén is valamennyi jogviszony esetén külön-külön minden jogviszonyban a minimálbér kétszereséig érvényesíthető a kedvezményes járulékkulcs.
Tételes EHO
A tételes egészségügyi hozzájárulást többes jogviszony esetén is csak egy helyen kell megfizetni, mégpedig ott, ahol a munkaidő a heti 36 órát eléri. (A heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért.)
Akkor azonban, ha egyik munkahelyen sem dolgozunk heti 36 órát, annak a munkaadónak kell fizetnie a tételes ehot-t, ahol a munkaidő a leghosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén - vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg - a hozzájárulás-fizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, ahol a jövedelemünk magasabb. Abban a kivételes esetben ha a munkaidő és a jövedelem is azonos a különböző munkaadóinknál, akkor pedig annak a kifizetőnek kell utalnia havonta, akinél korábban kezdtünk dolgozni. Azt is azonban szem előtt kell tartani, hogy az eho-fizetés alól csak úgy mentesülhet a cég, ha a munkavállaló a fizetésre kötelezett munkaadójától igazolást kap erről.
.jpg)
Egészségbiztosítási járulék
A 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetnie a biztosítottnak. Ezzel szemben a 2 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék viszont csak a heti 36 órát elérő foglalkoztatás esetén él, a további jogviszonyaiban nem terheli. A heti 36 órát elérő foglalkoztatás – mely több jogviszonyból is összeszámítható – fennállásáról a munkavállaló nyilatkozatot tehet.
Például, ha egy munkavállaló „A” cégnél heti 30 órás foglalkoztatással rendelkezik, „B” cégnél heti 15 órással, akkor mindegyik jogviszonyában 6 százalék egészségbiztosítási járulék terheli, viszont ha ezzel párhuzamosan további jogviszonyt létesít „C” foglalkoztatónál, akkor itt már csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie.
Nyugdíjjárulék
A 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (illetve magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg az összes járulékalapot képező jövedelem el nem éri a nyugdíjjárulék alap éves felső határát. Rendelkezzék tehát akárhány jogviszonnyal is a munkavállaló 2009-ben 365 x 20.400 = 7.446.000 forintnál magasabb jövedelem után nyugdíjjárulékot nem fizet.
Az egyes foglalkoztatóknak természetesen nincs tudomása a többi foglalkoztatónál szerzett jövedelemről, így a felsőhatár eléréséről a munkavállaló nyilatkozhat, és ebben az esetben a foglalkoztatónak a továbbiakban nyugdíjjárulék levonási kötelezettsége nincs. Esetleges túlvonás esetén a munkavállaló a nyugdíjjárulékot SZJA bevallásában kérheti vissza, vagy a foglalkoztatóján keresztül számolhat el vele. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.
Amennyiben az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. Végül egy speciális szabály: A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet.
Egyéni és társas vállalkozók
A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozók esetében a többes jogviszony (tehát a heti 36 órás foglalkoztatás vagy a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok melletti vállalkozói tevékenység) azzal is jár, hogy nem kötelezettek minimum (tehát a minimálbér vagy annak kétszerese alapul vételével) a járulékok megfizetésre. Az ő járulék alapjuk megegyezik a tényleges járulékalapot képező jövedelmükkel, azaz kivét, illetve tagi jövedelem híján nem terheli őket járulékfizetés.
Széles István, Adózóna
