A Magyar Pszichiátriai Társaság és az Országos Pszichiátriai Központ közös állásfoglalást juttatott el a Világgazdasághoz annak kapcsán, hogy az elmúlt hónapok néhány tragikus eseménye ismét a pszichiátriai betegekre, ellátásukra terelte a figyelmet.
Hangsúlyozzák, hogy ennek a problémának a megoldását nem a pszichiátriai betegeket elkülönítő, „őrző” intézmények férőhelyeinek szaporítása, hanem a számukra megfelelő segítség nyújtására alkalmas ellátórendszer kiépítése jelenti. Ez a mindenkori (szakma)politikai döntéshozók felelőssége.
A döntéshozatal segítésére ismételten összefoglalták, hogy a helyzet további romlásának megelőzése, javítása érdekében milyen lépéseket tartanak szükségesnek.
Az epidemiológiai adatok illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzései alapján el kell fogadni, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága elérte a népbetegség szintjét. Emiatt a lelki egészséget és jólétet, az EU kiemelt prioritásnak tekinti. Ezért kormányprogram szintjére kell emelni a Lelki Egészség Országos Programját (LEGOP), és megvalósításához biztosítani kell az anyagi forrásokat.
A pszichés problémákkal küzdők korszerű kezelése kevesebb kórházi ágyat igényel ugyan mint korábban, azonban a megfelelő ellátás csak mindenki számára könnyen hozzáférhető, jól működő megelőző és rehabilitációs járóbeteg szolgálat kiépítésével biztosítható. Ebben kiemelt fontosságú a pszichiátriai gondozói hálózat, amely egy-egy területen a – nappali kórháztól a közösségi pszichiátriai és szociális ellátásig terjedő – teljes spektrumot koordinálhatja. Megvalósítandó a járóbetegellátás szektorsemleges finanszírozása. Nélkülözhetetlen az egészségügy és a szociális szféra közötti szoros együttműködés a valós szükségletek és szakmai kompetenciák alapján.
Kevés a közvetlen betegellátásban dolgozó pszichiáter, pszichológus, pszichiátriai szakápoló és szociális munkás, számuk messze elmarad az EU-s átlagtól. Tekintettel arra, hogy ezek hiányszakmák, kiemelten szükséges támogatni a pszichiáter rezidensképzést és szakápoló képzést.
A megfelelő ellátás érdekében olyan finanszírozás szükséges mind a fekvő- és járóbeteg, mind a szociális ellátásban, amely fedezi a tényleges, indokolt költségeket, figyelembe véve a pszichiátria viszonylag magas humánerőforrás igényét.
Minden lehetséges eszközzel támogatni kell a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően önállóan működő gyermekpszichiátriai ellátó rendszer kialakítását. Meg kell határozni a 14–18 éves korosztály ellátásának elveit és kialakítani ennek rendszerét.
A – főként agresszív – bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegek ellátására EU kompatibilis forenzikus osztály létrehozására van mielőbb szükség. A tartósan súlyosan veszélyeztető állapotban lévő pszichiátriai betegek hatékony gyógyításához ún. magas biztonságú intézmény létrehozása elengedhetetlen.
A hajléktalanok között sok a pszichotikus beteg, emiatt célszerű lenne számukra profilírozott ellátás szervezése legalább a fővárosban, ahol a legtöbb hajléktalan él.
A pszichiátriával szembeni előítéletek csökkentése nélkülözhetetlen, ennek érdekében civil és betegszervezetek, döntéshozók, média és a szakmai szervezetek együttműködésével a mentális betegségek és a mentális betegséggel élők életének hiteles bemutatása szükséges.
Az OPNI felszámolása következtében megszűnt gyógyítási, oktatási, kutatási központ helyett, a fenti teendők összefogásához erős, kompetenciával bíró szervezet újbóli létrehozása kell. Ennek kiinduló magva lehet, a jelenleg két irodahelyiségben és négy státusszal működő Országos Pszichiátriai Központ. A szervezet fejlesztése során lehetővé kell tenni az eddigi adminisztratív-hatósági funkciók mellett, speciális betegellátási és oktatási feladatok ellátását.
E kötet a hazai pszichoanalitikus-pszichoterápiás szcéna egy olyan kiemelkedő szereplőjével invitálja közös elmélkedésre az olvasót, akinek nem csak...
Leírás:
Mikrobiológia, járványtan és egészségpolitika szakembereknek és kíváncsiaknak.
Nem baj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj! –...
Dr. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerészi Kamara örökös, tiszteletbeli elnöke a 70. születésnapjára állította össze a kamara elmúlt 20 évének történetét...
A „Traumatológia Témakörök” sorozat 1993-ban indult az akkori Országos Traumatológiai Intézetben. A zsebkönyvek szerzői többnyire traumatológusok, akik a...
A könyv elsődleges célja olyan májsebészeti munka létrehozása, amely segítséget nyújthat ügyeleti éjszakán a fiatal szakorvosnak, ha többek között rupturált...