Gazdaság
Magyar élelmiszerek kontra külföldiek – A GVH év végéig határoz
Ellentétes-e az Élelmiszer Termékpálya Kódex néhány pontja a versenytörvény paragrafusaival? Feltételezhetően igen, különben nem indított volna vizsgálatot az aláírók ellen a Gazdasági Versenyhivatal.
Ezt eléggé egyértelművé tették a versenyhatóság képviselői a vihart kavaró üggyel kapcsolatos sajtótájékoztatón. Nagy Zoltán elnök azt ígérte: még július elseje, a kódex hatályba lépése előtt kialakítják első álláspontjukat, és az év végéig meghozzák a határozatot.
Mint mondta, megelőzhető lett volna a versenyjogi probléma, ha a cégek külön-külön, önállóan, a maguk döntése szerint üzletpolitikájukként vállalják a kódexben kifogásolt forgalmazást. Ám a „kiszorítósdiról” ők közösen határoztak. Megállapodtak más uniós tagállami termékeknek a hazai áruktól eltérő kezelésében. Ez pedig – a magyar és az uniós versenyjog alapján is – hiba volt, sérti az áruk szabad áramlásának és a verseny szabadságának elvét. Az ilyen megállapodás tilos. Más kérdés, hogy a tilalom nem feltétlenül érvényesül, ha a megállapodásból a verseny többet profitál, mint amennyi hátrány éri.
Hogy mit kifogásolhat a GVH? A válasz keretes szövegünkben olvasható, amely korábban az Agrárhaszon portálon jelent meg.
|
Az Élelmiszer Etikai Kódex elfogadását több hónapos tárgyalássorozat előzte meg a termelők, feldolgozók és a kereskedők, valamint az agrártárca szakértői között annak érdekében, hogy kidolgozzanak egy olyan, valamennyi tárgyalófél számára elfogadható szabályrendszert, amelynek önkéntes betartását vállalva az eddiginél átláthatóbb viszonyok alakulnak ki a termékpályák szereplői között. A magyar arány: 80 százalék A hosszúra nyúlt egyeztető megbeszélések nyomán július 1-jétől 80 százalékban magyar élelmiszert találhatnak majd a fogyasztók az áruházláncok polcain. Az április elején elfogadott etikai kódex egyik legfontosabb célja ugyanis az, hogy a magyar fogyasztókat egészséges hazai élelmiszerrel lehessen ellátni. Az egyezséget lefektető okmány aláírásakor ugyanakkor Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter külön is hangsúlyozta, hogy a kódex elfogadása nem jelenti a külföldi áruk száműzését a polcokról. Az etikai kódex aláírásával a szakma és a szaktárca egyaránt kinyilvánította, hogy az aláírók nem az ellentéteket, hanem az együttműködést keresik egymással való kapcsolataikban, és erre közös felelősséget vállalnak. A kódex elveinek megvalósulásáért a minisztérium mint garanciavállaló kezeskedik oly módon, hogy ellenőrzi azok betartását. Forgács: nem kifogásolhatja az EU Dr. Forgács Barnabás, az FVM közösségi ügyekért felelős szakállamtitkára, az ÚMVP Irányító Hatóság vezetője az etikai kódex elfogadását úgy kommentálta, hogy azt az unió nem kifogásolhatja, mivel a szereplők önkéntességén alapul. Ezt pedig az EU nem tiltja – húzta alá. A szakállamtitkár hozzátette, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) fejlesztési céljai között szerepel olyan projektek támogatása is, amelyek elősegítik az etikai kódexben lefektetett célok megvalósulását, azaz a magyar áruk arányának növelését az áruházláncok polcain. Ilyenek például az élelmiszer-előállítás korszerűsítését, a zöldség-gyümölcs termesztés minőségi feltételeinek javítását, illetve a termékek piacra juttatását segítő intézkedések. Növelni kell a termelést Ez azt jelenti, hogy a magyar termelőknek növelniük kell a belföldi árualapokat annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni a nagy áruházláncok megnövekedett keresletét. Dr. Forgács Barnabás külön kitért arra, hogy a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) hatékonyabb működését a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) felvehető forgóeszköz-hitel lehetőségével is szeretné támogatni a szaktárca. Ugyanakkor hozzátette: az Élelmiszer Etikai Kódex és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program között fontos, de áttételes az összefüggés, a szemléletbeli alapokon túl közvetlen kapcsolat nincs közöttük. Deformálódott jövedelmezőségi viszonyok A termelők alapvető problémája volt, hogy az élelmiszer-termékpálya egyes szakaszaiban – így a az alapanyag-termelés, a feldolgozás és a kereskedelem folyamatában – nagy mértékben deformálódtak a jövedelmezőségi viszonyok – magyarázta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára arra válaszolva, hogy mi is volt a nemrégiben megszületett Élelmiszer Etikai Kódex megalkotásának kiindulópontja. A termelők ezen a helyzeten kívántak alapvetően változtatni, az elfogadott szabálygyűjtemény pedig a finomhangolásokra alkalmas. S e téren a remények szerint be is váltja majd a várakozásokat – vélte a MOSZ titkára. Nem versenytörvény-ellenes Bizonyos szempontból versenykorlátozó, de nem versenytörvény-ellenes az Élelmiszer Termékpálya Kódex, amely a termelők, a feldolgozók és a kereskedők megállapodását rögzíti. A tizenegy oldalas dokumentum pontjainak fele önkorlátozás, vagyis a szereplők által önállóan vállalt kötelezettség, az aláírók azonban ezzel együtt is vállalták az együttműködést. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint ezért az etikai kódexnek számos hozadéka lehet a továbbiakban, mert a tárgyalásokon mélyebb elemzésekre került sor e területen, törekedve a másik szempontjainak megértésére, befogadására és beépítésére. |
