Magyar bioipar: erős hagyomány, kétséges jövő
Nálunk a publikálásért feláldozzák a szabadalmaztatást – idéz egy jellemzőt a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökétől az ágazat hazai helyzetét áttekintő cikkében a NOL.
A szakma a korszerű biotechnológiát 1976-hoz köti – idézi fel a cikk –, amikor a világ első ilyen cége, az emberi inzulint kólibacilussal termeltető amerikai Genentech megalakult. Ma már az ilyen vállalatok a tőzsdék egyik kedvencei, hiszen papírjaik szerencsés esetben óriási nyereséget termelhetnek, igaz, a befektetéseknek jelentős kockázatuk is lehet, ha a kutatás mégsem jön be.
A különféle biotechnológiai irányokat általában színkódokkal jelölik. Az orvosi célú módszereket, ilyen termékeket előállító cégek az ágazat kétharmadát uraló piros, a legvitatottabb, agrárterületen működő társaságok a zöld, míg az ipari, környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó vállalatok a fehér biotechnológia képviselői. Hozzájuk csatlakozik az ágazat számítógépes hátterét adó bioinformatika.
Sokak szerint a második világháború előtt hazánk volt a biotechnológia fellegvára. Magyarországon sikerült először ipari méretekben biológiai úton ecetsavat előállítani, itt gyártottak elsőként B12-vitamint, és nálunk honosították meg a baktériumalapú enzimeken alapuló sörgyártást.
Ma nem ilyen rózsás a kép. Bár az új uniós tagországok között mind a jövőbeni fejlődési lehetőségek és a képzett munkaerő vonatkozásában, mind a cégek, termékek és alkalmazottak száma tekintetében még őrizzük az elsőséget, a mélyebb analízis erős egyenlőtlenségeket mutat. Majd ötven tagot számlálnak a piros biotechnológia vállalatai, míg a zöld vagy a fehér szektor cégei ennél jóval kevesebben vannak – olvasható a nol.hu-n.
