Étrend-kiegészítőket vont vissza az ÁNTSZ
Hatvanötféle étrend-kiegészítőt vont vissza az ÁNTSZ, mivel a készítmények szteroid illetve szteroid-szerű összetevőt tartalmaznak. A termékeket az interneten is forgalmazták, így „erős a gyanú”, hogy Magyarországra is kerülhetett. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt kéri, hogy azt érintett termékeket ne vásárolják meg, illetve akik már megvásárolták, semmiképpen se fogyasszák.
Az egészségkárosító anyagokat az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerügyi hatósága (FDA) vizsgálata, és eredményük szerint 43 termék tartalmaz anabolikus szteroidokat, 14-ben pedig olyan szteroid-hatású összetevőt mutattak ki, melyek azokhoz hasonló hatásúak, így nem ellenőrzött gyógyszereknek minősülnek.
Tulajdonképpen mi is az étrendkiegészítő?
Forgalmazásának szabályozása sokkal liberálisabb, mint a gyógyszereké és gyógytermékeké. Ezeket a készítményeket nem kell engedélyeztetni, és gyártásuk során sem érvényesek a gyógyszergyártás szigorú szabályai és követelményei. A termékek jogszabályi megfelelőségéért, biztonságosságáért és hatásosságáért a gyártó a felelős. Piacra kerülésük egyetlen feltétele, hogy a forgalmazó bejelentse a forgalomba hozatal tényét az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnek (OÉTI), amelynek a jelenlegi jogszabályok alapján nincs joga és lehetősége termékek forgalmazását megtiltani. A termék összetételét, minőségét nem ellenőrzik hatósági laboratóriumban a polcokra kerülés előtt, és a jogszabály a rendszeres, rutinszerű piacellenőrzés kereteit sem szabja meg.
Hazánkban 2004-ig igen szigorú volt az engedélyezés és az ellenőrzés a forgalmazás megkezdése előtt. Európai uniós csatlakozás után az uniós jogrend harmonizációjának részeként alkották meg az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. ESzCsM rendeletet, és ennek következtében bővült ki a hazai piacon korábban alig ismert termékkategória. Az eltelt idő alatt több mint 4000 étrend-kiegészítő került forgalomba Magyarországon, azaz számuk már elérte a gyógyszerek nagyságrendjét. Az új rendelet által hozott változások közül talán a legjelentősebb, hogy az étrend-kiegészítők vitaminokon, ásványi sókon kívül „egyéb, táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat” is tartalmazhatnak. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a termékek nagy része ma már nem multivitamin-készítmény, hanem ismert vagy ismeretlen, egzotikus (gyógy)növényeket tartalmaz. A szabályozás visszásságaival a Medical Tribune tavalyi számában részletesen foglalkozott.
A teljesítménynövelők történelme
A szteroidok elterjedt doppingszerek, melyek rendre beárnyékolják a világversenyeket, derékba törik olykor igen közkedvelt sportolók életét is. Az egészségügyi rizikót, és a lebukással járó megaláztatást sokszor háttérbe szorítja az emberi teljesítmény maximumának túlszárnyalása iránti vágy. Gyakran hangoztatott közhely, hogy bizonyos szint felett a tiltott teljesítménynövelő szerek használata elkerülhetetlen. Az érintett hatóságok ezért óriási összegeket költenek, hogy a sokszor komplett orvosi és biokémikus teammel rendelkező élsportolókat ellenőrizni tudják. A küzdelem mégis kilátástalan, hiszen a hatóságok mindig lépéshátrányban vannak a legújabb dopping-innovációkkal szemben.
Már az ókori görögöknél sem volt ismeretlen a teljesítmény különféle anyagokkal való növelése, használtak szezámmagból készített különleges kivonatot, majd a XIX. században már elterjedt a koffein, az alkohol vagy éppen a kokain is. A századfordulón, az 1904-es olimpia győztes maratonfutója nyerstojással és brandyvel acélozta magát, a verseny alatt pedig segítői fájdalomcsillapító pirulákat adtak neki. A Nemzetközi Atlétikai szövetség a megszaporodó esetek hatására már 1928-ban kiadta a tiltott szereket tartalmazó listáját, azonban a doppingtesztek bevezetéséig egészen az amfetaminszármazékok okozta tragikus halálesetekig kellett várni. A FIFA 1966-ban, Jean-Louis Quadri francia focista halála után vezette be a szűrővizsgálatokat, míg az olimpiákon 1968 óta ellenőriznek.
Botrányok itthon és külföldön
A szigorú vizsgálatok ellenére sokszor sikerül kijátszani az ellenőröket. Az 1976-os olimpia sztárjairól, a keletnémet úszókról ugyan csak utólag derült ki, hogy szteroidokat hívtak segítségül eredményeik eléréséhez, sok esetben azonban már gyakorlatilag a verseny után közvetlenül kitört a botrány. A 1996-os atlantai olimpián a 4 bajnoki címet szerző ír úszónő, Michelle Smith négyéves eltiltást kapott, de Justin Gatlin amerikai futó vagy Marion Jones futónő lebukása is nagy port kavart.
Ian Thorpe-ot is rendszeresen megvádolták, bár mindezidáig nem derült ki, volt-e annak igazságalapja. Az ausztrál úszót egész pályafutása alatt üldözte a gyanú furcsa testalkata és 52-es, átlagosnak nem mondható lábmérete miatt. Bár a többszörös Tour de France győztes Lance Armstrongot is többször vádolták, egyszer sem bukott le a vizsgálatokon, ellenben csapattársai közül többen is: Floyd Landis 2006-ban, 2010-ben pedig a kínai Li Fu-ju akadt fenn a vizsgálatokon.
Óriási megdöbbenést és csalódást okozott a török súlyemelő Halil Mutlu lelepleződése, aki jelentős presztízsveszteséget könyvelhetett el a harmadik olimpiai aranymének megszerzését követően, mikor is anabolikus szteroidokat mutattak ki vizeletében. A negatív listán focisták is folyamatosan képviseltetik magukat: Adrian Mutu román, illetve Edgar Davids holland labdarugók is fennakadtak a rostán, Zinedine Zidane pedig elismerte, hogy míg a Juventusban játszott ketamint kapott, ezért erősödött meg olyan látványosan.
Természetesen magyar esetek is akadnak: Annus Adrián kalapácsvetőtől és Fazekas Róbert diszkoszvetőtől az aranyérmet vették el, Gyurkovics Ferenc súlyemelőtől pedig az ezüstöt miután bebizonyosodott, hogy az athéni olimpián megsértették a dopping-szabályzatot. Ugyanerre hivatkoztak Kovács Ágnes elmarasztalásakor is, ami egyben a sportoló úszókarrierjének végét jelentette. Bárdosi Sándort nem mint olimpiai ezüstérmes birkózót marasztalták el doppingvétség miatt, hanem a 2009-es tajvani Világjátékokon, szumóban nyert aranyától fosztották meg.
