Az ivóvízzel fogyasztott gyógyszerek sorsa

A vizeletben és a székletben ürülő gyógyszermolekulák megtalálják az utat az ivóvizünkbe. Mint Anthony King írja, egy közelmúltbeli felmérés az USA patakjaiban egy teljes patikára való készletet mutatott ki antidiabetikumokból, izomrelaxánsokból, opioidokból, antibiotikumokból és antidepresszánsokból egyaránt. Bár egy-egy pohár vízben csak igen kevés mennyiség van egy-egy gyógyszermolekulából, azt senki nem tudja megmondani, hogy milyen következményekkel jár, ha egész életünk során, évtizedeken keresztül többtucatnyi szert, illetve ezek különböző kombinációit fogyasztjuk, nyilatkozta a New Scientistnek Klaus Kümmerer, a németországi Lüneburgi Egyetem Fenntartható Környezetkémia Intézetének igazgatója, a gyógyszereket ugyanis egyedileg tesztelik, és nem vizsgálják, mivel jár, ha együttesen vannak jelen.

Mindazonáltal, jegyzi meg Anthony King, illene tanulni a saját hibánkból. 30 évvel ezelőtt pl. senki nem figyelt az endokrin diszruptorokra, ma pedig az emlőrák és egyes fejlődési zavarok kialakulásához kötik ezen mesterséges kemikáliák környezetünkben való megjelenését. A gyógyszereknek a vízben való megjelenése az idén már címlapokra is került, amikor egy izraeli tanulmány megírta, hogy a tisztított szennyvízzel locsolt növényekben – pl. uborka és saláta - számos gyógyszer, így pl. az epilepszia kezelésére használt karbamazepin is kimutatható (Ora Paltiel és munkatársai: Human Exposure to Wastewater-Derived Pharmaceuticals in Fresh Produce: A Randomized Controlled Trial Focusing on Carbamazepine,Environmental Science & Technology). Izraelben már ma is tisztított szennyvíz adja a locsolásra használt vízmennyiség felét, és a tisztított szennyvíz e célból történő felhasználása világszerte egyre nő.

Ráadásul a friss víz sem mentes a gyógyszermaradványok problémájától. Az amerikai Paul Bradley és munkatársai megvizsgálták a használatban lévő mintegy 3000 gyógyszermolekula közül 108-nak az előfordulását az USA dél-keleti részének folyóvizeiben, és többek között azt találták, hogy bár a vizsgált patakok kétharmadába nem jut tisztított szennyvíz, 95%-ukban kimutatható az antidiabetikus szer metformin. Volt olyan folyó, amiben 45 különféle szert tudtak kimutatni a kutatók (Metformin and Other Pharmaceuticals Widespread in Wadeable Streams of the Southeastern United States, Environmental Science & Technology).

Ha már képtelenek vagyunk megmondani, milyen hatással van a szervezetünkre az a sok száz féle molekula, amit az ivóvízzel fogyasztunk, erőfeszítést kéne tenni a kockázatok minimalizálása érdekében, jegyzi meg a New Scientist cikkírója, és felvázolja ennek két lehetséges útját is. Az egyik lehetőség a szennyvíztisztítók által nyújtott szolgáltatás minőségének növelése lenne. Svájcban ezt az utat választották, ezért azonban több mint 1 milliárd dollárt fog az ország fizetni; angliai becslések szerint csak az ösztradiol hormon kivonása a szennyvízből több milliárd fontba kerülne. Kümmerer egy további veszélyre is figyelmeztet: a szennyvíztisztítókban végzett munka új és ismeretlen kemikáliákat is létrehozhat a már meglévő gyógyszermolekulákból, ezért szerinte, mint azt a Risk Assessment of Pharmaceuticals in the Environment című konferencián tartott előadásában kifejtette, jobb megoldás lenne olyan „zöldebb” gyógyszerek előállítása, amelyek könnyebben lebomlanak a környezetben. A gyógyszergyártók ugyanis tradicionálisan arra törekszenek, hogy a szerük minél stabilabb legyen, így sokáig kibírja a gyógyszertárak polcain. Ehelyett arra kéne törekedni, mondja Kümmerer, hogy a gyógyszerek, ha olyan körülmények közé kerülnek, amelyek nem jellemzők az emberi testre (pl. fény, speciális pH), lebomoljanak. Példaként itt a szívbetegség kezelésére használatos szer esete, amit Kümmerer és munkatársai újraterveztek, így az gyorsabban lebomlik a környezetben (A sustainable chemistry solution to the presence of pharmaceuticals and chemicals in the aquatic environment – the example of re-designing β-blocker Atenolol; RSC Advances).

A New Scientist egy másik cikke azt a hiedelmet is cáfolja, miszerint az ivóvízbe azért kerülne sok gyógyszer, mert az emberek felelőtlenül a WC-be dobják a feleslegessé vált pirulákat. Ezzel további megerősítést nyert az a nézet, hogy a vízben található gyógyszermolekulák a fogyasztóik vizeletéből és székletéből, azaz a szennyvízből származnak (Christine Vatovec és munkatársai: Investigating dynamic sources of pharmaceuticals: Demographic and seasonal use are more important than down-the-drain disposal in wastewater effluent in a University City setting; Science of the Total Environment).