hirdetés
2019. július. 21., vasárnap - Dániel, Daniella.
hirdetés

 

Romló szaglás, magasabb mortalitás

A szaglás romlása az elhalálozás kockázatának a növekedésével jár együtt – főként akkor, ha ez egyébként jó egészségi állapotban lévőknél tapasztalható.

hirdetés

A szaglásnak az életkor előrehaladtával járó bizonyos mértékű romlása normálisnak tekinthető. Azonban mindezt a hallással vagy a látással összehasonlítva, csak jóval kisebb mértékben érzékelik az emberek. Egy vizsgálat alapján az 53 és 97 év közöttiek negyedénél károsodott a szaglás, miközben erről csak kevesebb, mint 10 százalékuknak van tudomása.

A romló szaglás néhány neurodegeneratív betegség korai jele lehet

Az utóbbi időben előtérbe kerültek a szaglás érzékenységével kapcsolatos vizsgálatok. Elsősorban azért, mert a szaglás terén mutatott érzékenységcsökkenés az Alzheimer- és a Parkinson-kór korai jele lehet. Azon túlmenően, hogy a szaglás romlása az említett neurodegeneratív betegségek korai diagnosztizálásának egyik eszköze lehet, távlatokba mutató az a felismerés is, ami alapján a szaglás romlása a mortalitási kockázat szignifikáns növekedésével jár együtt.

A férfiak, a fekete bőrűek, a dohányzók és az alkoholisták szaglása rosszabb

Egy friss megfigyeléses vizsgálat során a 2289 71 és 82 év közötti résztvevőnek 12 különféle illatmintát mutattak, és arra kérték őket, hogy azonosítsák be az érzett illatokat egy négyopciós kérdőív segítségével. Az eredmények kiértékelése alapján jó, közepes, illetve gyenge szaglású csoportokba sorolták a bevont személyeket. Ezt követően 13 éven keresztül követték nyomon az érintett egyéneket, akik közül a vizsgált időszakban 1211-en haltak meg.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Kiderült, hogy a gyenge szaglás a férfiak, a fekete bőrszínűek, illetve a jelentősebb mennyiségben alkoholt fogyasztók vagy dohányzók körében az átlagosnál gyakoribb.

A gyenge szaglás erősen korrelált a demenciával, a Parkinson-kórral, illetve a krónikus vesebetegséggel, miközben közepesen erős kapcsolatot lehetett igazolni a depresszív tünetekkel. Említésre méltó, hogy a gyenge szaglás nem korrelált a daganatos kórképekkel, a hipertóniával, valamint a diabétesszel sem.

Akár 46 százalékkal magasabb mortalitás a gyenge szaglásúak körében

Tíz éves viszonylatban a gyenge szaglású csoportba soroltaknál 46 százalékkal magasabb mortalitást mutattak ki, mint a jó szaglásúaknál. Ugyanez a számadat 13 éves viszonylatban 30 százaléknak adódott. A szocioökonómiai státusz, az életmódfaktorok, a meglévő betegségek figyelembe vételét követően a szignifikáns mortalitásbeli különbség továbbra is fennállt.

A közepesen szaglók mortalitási kockázatemelkedése – a jó szaglással rendelkezőkhöz képest – 10 éves időtávon 17 százalék, míg 13 éves időtávon 11 százalék volt. Érdekes módon a szaglásromlás és a mortalitás kockázatának fokozódása közötti kapcsolat a legerősebbnek abban az esetben bizonyult, ha a vizsgálatban részt vevők a vizsgálat kezdetén jó vagy kitűnő egészségi állapotban lévőknek vallották magukat. Azaz, a mortalitási kockázat legjelentősebb mértékű emelkedésével akkor kell számolni, ha a rossz szaglás egyébként egészséges(nek tűnő) személyeknél tapasztalható.

(Forrás: MNT)

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink