2021. szeptember. 24., péntek - Gellért, Mercédesz.
hirdetés

 

Tudomány

Románia magyarlakta vidékein több az öngyilkosság

Az utóbbi napokban több öngyilkosság árnyékolta be a lakosok nyugalmát, a szomorú események száma pedig akár nőhet is a téli hónapokban. A szakemberek szerint, ilyenkor ugyanis – főként a hirtelen hőmérsékleti változások hatására – egyre érzékenyebbek az emberek.

Dr. Stelian Crişan, az Arad Megyei Igazságügyi Orvosszakértői Szolgálat vezetője gazdag statisztikai adatokat tárt lapunk elé a városban és a megyében történt öngyilkosságok gyakoriságáról, elkövetési módjáról és általában a jelenségről magáról.

A szakember szerint az öngyilkosságok számát tekintve jelentős változások nem történtek az elmúlt években, az azonban szembetűnik, és évtizedes tapasztalat, hogy a magyarlakta településeken sokkal többen dobják el maguktól az életet. „Erre a mai napig nem sikerült pontos tudományos magyarázatot adni, persze ez folyamatos vita tárgyát képezi. Az azonban igazolt, hogy országos viszonylatban azokban a megyékben történik a legtöbb öngyilkosság, melyekben a magyar lakosság van többségben. Magyarországon közismert, hogy európai viszonylatban a legtöbb az öngyilkos, évente mintegy 40 esetet számolnak 100 000 lakosra vonatkoztatva” – nyilatkozta az orvos, aki szerint évente átlagosan 100 öngyilkosság történik Arad megyében. A települések tekintetében dr. Crişan szerint a tragédiák leggyakrabban Pécska, Nagylak, Tornya, Vadász környékén és általában a magyar falvakban történnek. A 2008-as év végén készített statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb öngyilkosságot Hargita, Kovászna és Szatmár megyében követték el. Az országos átlag: 12,9 öngyilkos 100 ezer lakosra vonatkoztatva. Ez a ráta Arad megyében tavaly 15,2 volt, Temesben 11,5, Hunyad megyében 14,4, Hargita megyében pedig a legmagasabb: 28,8.

„Nem foglalkozik senki azokkal, akiknek nem sikerült”

Az elmúlt tizenvalahány évben látványos változások nem történtek, csupán a ’89-es forradalom után, az 1990–1991-es években tapasztaltunk egy közel 40%-os visszaesést, ami rekordnak számít. Erre az egyetlen józan magyarázat az lehet, hogy a Ceauşescu-korszak lezárása után egy újfajta remény ébredt az emberekben. Nem is nagyon tudták, mi vár rájuk, de valahogy nagyobb volt az életkedvük. Azóta ekkora visszaesést még nem tapasztaltunk” – vázolja a jelenség alakulását a doktor.  

Ami az elkövetési módokat illeti, 75%-ban az emberek a kötelet választják, a szándékos önmérgezés (9%), illetve a magasból történő leugrás (5,5%) a következő lehetséges módszerek. Az elkövetők több mint fele pedig férfi. A nők gyakran képtelenek véghezvinni tervüket.  

A szakember úgy véli, a jelenség tanulmányozásánál általában (legalábbis Romániában) megfeledkeznek azokról, akiknek nem sikerült véghezvinniük öngyilkos tervüket. Pedig ők potenciális áldozatok, bármikor újra megkísérelhetik az öngyilkosságot. „Az öngyilkosságot, mint társadalmi jelenséget nem lehet teljesen megszüntetni, de olykor meg lehet előzni, ezt viszont csak egy országosan kialakított rendszeren belül lehet. Az iskolákban például alkalmanként lehetne bizonyos pszichológiai teszteket elvégeztetni a gyerekekkel. Persze burkolt kérdésekkel. A válaszok alapján a jó szakember azonnal észreveheti, ha baj van, esetleg ha a gyermek depresszióra, önpusztításra hajlamos”.

Dr. Crişan úgy véli, valójában senki nem tudja biztosan, hogy milyen indíttatás vezette az áldozatokat tettük elkövetéséhez. Még a hátrahagyott levelek sem mindig mérvadók. Arad megyében az esetek 80%-ában az áldozatok hagynak valamilyen búcsúlevelet családjuknak. „Ez olyan, mint egy jéghegy. A lényegét, ami a víz alatt van, azt senki sem látja. Körülbelül így jellemezném az öngyilkosok valódi indíttatását” – mondta az orvos.

Sólya R. Emília, Nyugati Jelen

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink