Mozgalmas évet zárt a magyar tudomány
A 24. hu az év azon legizgalmasabb tudományos áttöréseit mutatja be, amelyeket magyaroknak köszönhetünk.
- Sorsszerűség szülte az első hazai gyermek-tüdőátültetést
- Tényleg jobb a jobb?
- Újabb lépés az emberi agy egyedfejlődésének feltárásában
- Feltérképeztük az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát
- Nemzetközi projekt indul a látás megismerésére
- Tanul tőled a kiskutyád
- Amikor a tekintet beszél
- Kutyáknál is felbukkan a zöld szemű szörny?
- Répa vagy párizsi?
- Új fegyver a felnőttkori leukémia ellen
Mikor tavaly október végén kiderült, hogy a kormányban novembertől egy űrkutatásért felelős miniszteri biztos is helyet kap, sokan negatív hangokat ütöttek meg. Pedig hazánkban igenis van létjogosultsága az űrkutatás kormányzati képviseletének, ezt 2018-ban is bizonyították a magyar szakértők. A hazai kutatók és mérnökök az elmúlt években számos fontos nemzetközi programba vettek részt, és ez tavaly sem volt másként. A 2018-as projektek közül mindenképp kiemelendő a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) létrehozásában vállalat szerep.
A NASA űrszondáját áprilisban bocsátották fel, és már néhány hónap után sikerült Föld-szerű égitestet azonosítania. Az űreszköz feladata, hogy újabb Naprendszeren kívüli bolygókat találjon, a szakértők elvárásai alapján 3 ezer objektumot fedezhet fel küldetése során. A TESS asztrofizikai programjához az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont több munkatársa is csatlakozott, a szakértők többek közt az adatfeldolgozást segítő programok fejlesztésében vettek részt. Hasonlóan fontos projekt az ExoMars program. Október végén Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakértője kollégáival közel két héten át végzett olyan méréseket a dél-spanyolországi Tabernas-sivatagban, melyek segíthetnek az előreláthatóan 2020-ban induló marsjáró mérési eredményeinek kiértékelésében.
Tavaly több alkalommal is beszámoltunk az ELTE Etológia Tanszékének vizsgálatairól. A tanszék kutatói többek közt a kutyák táplálkozásával, féltékenységével, boldogságával, öregedésével és kommunikációjával foglalkoztak.
2018-ban a magyar szakértők korunk egyik, ha nem a legnagyobb fenyegetésével, a klímaváltozással kapcsolatban is igen értékes adatot gyűjtöttek. Székely Tamás, a Debreceni Egyetem etológusának vezetésével például azt mérték fel, hogy miként hat az éghajlatváltozás a partimadarak fészkelési szokásaira. Bolygónk egészsége mellett a szakértők szervezetünk feltérképezéséhez és gyógyításához is nagyban hozzájárultak. Tavaly márciusban hajtották végre hazánkban az első tüdőátültetést egy gyermeken. Az Országos Onkológiai Intézet és a Semmelweis Egyetem együttműködésével megvalósított operációval egy veleszületett genetikai betegségben, az úgynevezett cisztás fibrózisban szenvedő gyermeket kezeltek.
Szintén az orvostudományban értek el értékes áttörést az MTA Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának szakértői, akik egy amerikai kutató által vezetett projektbe kapcsolódtak be. A szakértők az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia, az úgynevezett akut mieloid leukémia terápiás lehetőségeinek keresésével foglalkoztak.
2018 májusában a Human Frontiers Science Program pályázatának köszönhetően egy hároméves nemzetközi projekt is elindult magyar irányítással. Az Orbán Gergő, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársának vezetésével folyó program célja, hogy állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálják a látás idegrendszeri folyamatait.
2018-ban jelent meg az a tanulmány is, amely az emberi agy működésének alaposabb megértéséhez járult hozzá. Grolmusz Vince, az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának vezetője kollégáival az ember agyi idegsejtjei közti kapcsolatokat elemezve két korábbi, az agy működésével kapcsolatos elméletet is cáfolt.
