hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

Módosítja a meditáció az agy szerkezetét

A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez – írja az [origo].

Aki kipróbálja a meditációt, már rövid távon élvezheti kedvező hatásait: a kiegyensúlyozottságot, a nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt. A fizikai hatások is már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés. De azzal kapcsolatban, hogy igazán hosszú távon, évek, évtizedek alatt hogyan hat a meditálás a testre és a lélekre, a közelmúltban kezdtek el megjelenni az első eredmények.

Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, az úgynevezett gyrifikáció.

A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett.

A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditál. Eilen Luders kutatásvezető, aki maga is meditál néhány éve, a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

A meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A meditálók körében a betegségek később alakultak ki, és alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomás. A stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.

A teljes cikk

(forrás: [origo])
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink