hirdetés
hirdetés
2020. január. 27., hétfő - Angelika.
hirdetés

A meditáció fájdalomcsökkentő, akár a morfium

Első alkalommal igazolja vizsgálat, hogy a meditáció valamivel több mint egy órányi gyakorlása jelentősen csökkentheti a fájdalmat, csakúgy mint az agy fájdalomért felelős részének aktivitását - magyarázta Fadel Zeidan az Észak-Karolinai Wake Forest Egyetem orvosi központjának kutatója.

hirdetés

A Journal of Neuroscience című amerikai tudományos folyóiratban idézett tanulmány szerint a szakemberek a fájdalom intenzitásának 40, a fájdalomhoz kapcsolódó kényelmetlenség érzete 57 százalékkal csökkent a meditáció révén.

A kutatók úgy vélik, a meditáció akár ugyanolyan fájdalomcsillapító hatással bírhat, mint a morfium vagy más fájdalomcsillapító szerek, amelyek gyakorta 25 százalékkal csökkentik a fájdalom intenzitását.

A vizsgálatban 15 olyan önkéntes vett részt, akik korábban soha nem végeztek a meditációt. A résztvevők négy alkalommal húsz percet gyakorolták a légzés ellenőrzésével és az érzelmek, gondolatok lecsendesítésével járó meditációt.

A gyakorlatok előtt és után mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével megmérték az alanyok agyi aktivitását. A résztvevők lábára egyfajta melegítő-fűtő eszközt erősítettek, amely 48 Celsius-fokot sugárzott. A legtöbb ember fájdalmasnak ítéli meg öt perc múltán. Az MRI-vizsgálat a meditáció után a résztvevőknél azt mutatta, a gyakorlat csökkentette a fájdalomérzetet - fejtegette Fadel Zeidan.

A meditáció jelentősen csökkentette az agyban a szomatoszenzoros kéreg aktivitását is, ez az a terület, amely kulcsszerepet játszik a szervezetben jelentkező fájdalom lokalizálásában és az intenzitás felmérésében.

A meditáció pozitív hatásai közt nem ismeretlen a fájdalom és a stressz csökkentése: 2009-ben Magyarországon járt dr. Prof. Jon Kabat-Zinn, az Amerikában és Nyugat-Európában elismert és népszerű meditáció és relaxáció oktató, aki 1979-ben alapította a Massachussetts-i Egyetem Orvosi Központján belül működő Stressz Csökkentő Klinikát, ahol 30 éve alkalmazzák az általa összeállított „MBSR” programot. (Mindfulness Based Stress Reduction: tudatos figyelmen alapuló stressz csökkentés).

Nem Kabat-Zinn az egyetlen azonban, aki a keleti filozófiát, annak egyik alapját kutatja - pozitív hatása miatt a meditációról meglehetősen gyakran publikálnak tanulmányokat. Ennek köszönhetően, most már tudjuk, hogy a rendszeres relaxációs gyakorlatok jó hatással vannak a kognitív teljesítményre, a fizikai állapotra, a viselkedésre, az agyi plaszticitásra, a fizikai és az érzelmi egészségre és az öregedésre is. A pozitívumok sokassága miatt két harvardi kutató egyszerűen "a boldogság titkának" nevezte a meditációt.   

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink